Fejre fordított festékesdobozokon terítenek maguknak a lovardában nyüzsgő munkások. Sok idő úgysincs falatozni, körmükre ég a munka. Egy héten belül át kell adniuk a terepet, hogy kollégáik bebútorozzák a 632 négyzetméteres, akár négyszáz embert befogadni képes konferenciatermet. S még fel kell építeniük a 28 tolmácsfülkét is, méghozzá úgy, hogy a tolmácsoknak rálátásuk legyen a tanácskozókra.

Kétkedő arccal bóklászunk a festőlétrák, állványok, sehová sem vezető zsinórok között.

– Ó, ez paradicsomi állapot az énelső látogatásomhoz képest – mondjaRobák Ferenc, a magyar EU-elnökség operatív lebonyolításáért felelős kormánybiztos. – Szeptemberben ennek a hatalmas teremnek még nem volt padlózata, a pinceszinten Góliát markológépek dolgoztak, és a lovarda oldalfalán jártak ki-be. Most pedig már fönt vannak a csillárok, világítanak az égők. Már magam is optimista vagyok.

A kormány augusztusi ülésén döntött arról, hogy a soros elnökség idején Magyarországon rendezendő kiemelt diplomáciai események – elsősorban az informális miniszteri találkozók – legnagyobb részét Gödöllőn, a felújított királyi kastélyban tartják meg. A döntés több szempontból is előnyösnek tűnt. Egyrészt, mert a megrendezés így a legolcsóbb: a létesítmény a Királyi Kastély Nonprofit Kft. tulajdonában, azaz köztulajdonban van, így a magyar állam nem köteles bérleti díjat fizetni. Másrészt Gödöllő a repülőtértől alig félórányi autóútra van. Harmadsorban ilyen módon tehermentesíteni lehet a fővárost a gyakori rendezvényekkel együtt járó közlekedési dugóktól.

– A gödöllői királyi kastélyt persze alkalmassá kellett tenni efféle események befogadására – magyarázza Gönczi Tibor, a kastély igazgatója. Szerencsére a rekonstrukció első szakasza idén júliusban befejeződött, s mintegy másfél milliárd forintos ráfordítással újjászületett a Rudolf- és a Gizella-szárny. Az öthektáros parkot romantikus stílusban újították fel, több tízezer növénnyel és gyönyörű kandelábersorral díszítve.

Csakhogy az EU-elnökség termetes konferencia-központot igényel, amelyben a 27 miniszter és a munkájukat segítő szakértők, tolmácsok, kisegítők kényelmesen elférnek. Ilyen terem pedig nem állt rendelkezésre, de a szervezők merészet álmodtak, és a Grassalkovich-kastély egykori lovardáját szemelték ki erre a célra. Ahhoz persze, hogy a lovarda 400-500 ember befogadására alkalmas konferencia-, később hangverseny- és kiállítóteremmé minősüljön át, alaposan át kellett alakítani.

Az EU-elnökség kiemelt diplomáciai eseményeinek oroszlánrészét a gödöllői Grassalkovich - kastélyban rendezik meg. A készülődés képei.

A meglehetősen későn, szeptemberben indult beruházás egymilliárd forintot emésztett fel, amelynek 90 százalékát az EU magára vállalta, tíz százalékát pedig Gödöllő állta. A magyar elnökségi költségvetés ehhez annyival járult hozzá, hogy anyagilag is támogatta: az átépített lovarda váljon alkalmassá nagyszabású konferenciák megrendezésére, és fizetett mindent, ami pluszköltségként felmerült (a függönyöket, a konferenciabútorokat, a tolmácsfülkék és az internet kiépítését).

A vendéglátók abban reménykednek, hogy a munkán kívül a delegációknak alkalmuk nyílik a kastély megismerésére, sőt esténként talán a szórakozásra is: rangos kulturális eseményeket, kiállításokat szerveznek az elnökség idejére. Persze valamit valamiért – az ülések napjain biztonsági okokból a kastélyt, sőt a parkot is lezárják a látogatók elől, a városban apróbb forgalmi zavarokra, közlekedési dugókra lehet számítani. De Gémesi György polgármester bizakodó: az esemény nagyot lendíthet Gödöllő turisztikai vonzerején, és a város (ahol 2011-ben barokk évet tartanak) az eseménnyel végleg felkerül Európa térképére.

Ha Európa eddig nem ismerte volna Grassalkovich Antal gróf nevét, most lesz alkalma mindezt pótolni. A gróf a XVIII. században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, Mária Terézia bizalmasa. Mayerhoffer András salzburgi építőmester az 1730-as évek elején kapott megbízást Grassalkovichtól a kastély építésére. A hatalmas parkkal rendelkező kastély a Grassalkovichok harmadik generációja alatt, a XIX. század elején nyerte el mai formáját. Az ekkorra nyolcszárnyúra terebélyesedett épületben – az urasági lakosztályok mellett – templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.