Először megyünk be az arénába
– Az EU jelenlegi válságát látva nem lesz könnyű dolga a magyar elnökségnek. Hogyan módosultak a magyar prioritások?
– Mindig azt mondtuk, hogy az elnökség munkáját az unió előtt álló feladatok határozzák meg, ehhez kell alkalmazkodni. Amikor elkezdtük a felkészülést, még szó sem volt a lisszaboni szerződés módosításáról, a 2011-es EU-költségvetés nehézségeiről vagy a gazdasági kormányzással kapcsolatos jogszabályalkotásról. Egy dolog azonban változatlan: a magyar elnökség alatt az emberi tényezőre szeretnénk helyezni a hangsúlyt. Elnökségünk jelszava az „Erős Európa” lesz, de ez csak akkor lehetséges, ha jobban odafigyelünk az emberekre. Elismerem, hogy fontos a versenyképesség, a munkahelyteremtés, de egy zsugorodó és öregedő társadalommal ezt nehéz biztosítani. Vagyis mindenképpen foglalkozni kell a népesedési kérdésekkel, a családdal és a társadalom befogadóképességével, így a romaintegrációval is.
– Ha már az emberi tényezőről beszélt, Magyarország öt éve tagja az EU-nak, és azóta drámaian csökkent a közösség népszerűsége. Egy felmérés szerint a lakosság fele még azt sem tudja, hogy Magyarország lesz az unió soros elnöke. Mit rontottak el a politikusok?
– Ezt nem vizsgálnám, de a leg -több országban, amely soros elnöki tisztséget töltött be, jelentősen megnőtt az unió ismertsége és népszerűsége. Nekünk is ez az egyik célunk: közelebb hozni Európát a magyar közvéleményhez.
– Mit fogunk ebből érezni? Mi leszaz első esemény, amivel a közvélemény találkozik majd?
– Remélem, hogy már szilvesz -ter éjszakáján elhangzanak az első fontos üzenetek. Az első nagyobb szabású rendezvényekre pedig január 6–7-én kerül majd sor. A cél részben mégiscsak az, hogy a magyar társadalomban tudatosodjon: bár átmeneti időszakról van szó, ez a hat hónap sok embertől különleges erőfeszítéseket követel. Közlekedési zavar azonban nem lesz, kivéve talán azt a két napot, amikor a keleti partnerségi csúcstalálkozót rendezzük. Az informális tanácsi üléseket úgy fogjuk megoldani, hogy ne zavarják a közlekedést.
– Ön szerint milyen állapotban vanaz unió, és mit tud Magyarország tenni, hogy segítse a kilábalást a válságból?
– Bár korábban is sokszor mon -dogatták, hogy az EU sorsfordító korszakát éli, most alighanem így is van. Egyrészt a lisszaboni szerződés új helyzetet teremtett, amelyben még sok minden nincs teljesen tisztázva. Ráadásul a gazdasági válság új kihívások elé állította Európát. Ez többszereplős játék, amelyben részt vesz a 27 tagállam, az egymással bonyolult viszonyban álló intézmények (az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament), és belépett egy újabb szereplő: a piac, amivel 2008 októberéig nem nagyon számoltunk. Ma már tudjuk, hogy egy tagállami vezető nyilatkozatának, elszólásának azonnali következményei vannak a pénz- és tőkepiacon.
– Ez nyilván a magyar elnökségre isvonatkozik majd. De mennyire fontos az elnökség az események irányításában?
– Az elnökséget nem szabad le -becsülni. Elő kell készíteni az üléseket, le kell vezetni, úgy, hogy minden résztvevő azt érezze: el tudta mondani, amit akart, igaz, legfeljebb két-három percben. Egyensúlyt kell teremteni az egyszerű közvetítés és a vezetés között, bizonyos helyzetekben ezt is elvárják. A magyar adminisztráció relatíve fiatal, és még sosem voltunk elnökök. Kicsit úgy vagyunk vele, mint a bika, aki bemegy az arénába, és ezt csak egyszer teheti meg.
– Az utóbbi hetekben bírálták a felkészülést, sőt olyan hangokat is lehet hallani, hogy az utánunk következő lengyelek jelezték: hagyjuk csak bátran rájuk a fontos témákat, ők majd megoldják...
– A lengyelekkel állandó kap -csolatban vagyunk, és semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy mindenki készül a maga elnökségére. 2011 közép-európai év lesz, és ha mindkét ország soros elnöksége jól sikerül, akkor ez válasz lenne azokra a kritikákra, amiket a mai napig lehet hallani: hogy talán mégsem kellett volna minket ilyen gyorsan felvenni.
– Hogyan alakul az élete 2011. júliuselseje, vagyis a soros elnökség után? Vannak olyan híresztelések, hogy az elnökség végéig marad csak külügyminiszter.
– Nem hiszem, hogy bölcs döntés lenne éppen egy sikeres EU-elnökség után távozni. Lesznek újabb feladatok: Magyarország 2012–2013-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja szeretne lenni, vagyis nem sok idő marad pihenni.