Befagyasztották a vörösiszapos kármentő alap kifizetéseit
Az egészségügyi szűrőközpont létrehozása az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy a vörös iszap sújtotta településeken élők elhiggyék: maradandó egészségkárosodás nélkül folytatható az élet Devecserben és környékén – fogalmazott Toldi Tamás, Devecser polgármestere a szűrőcentrum keddi avatásán. Az új létesítménybe hét település (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely, Tüskevár, Kisberzseny, Somlójenő és Apácatorna) nyolcezer lakosa jelentkezhet be ingyenes szűrővizsgálatokra. A vizsgálatok nem kötelezőek, az önként jelentkezők közül naponta ötven embert tudnak fogadni. A szűrő jellegű vizsgálatok mellett szakrendelések is működnek az új centrumban.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter közölte: a létesítmény üzemeltetési költségeit a belügyi tárca büdzséjéből fedezik, de az egészségügyi szolgáltatásokat végző cégekkel és szervezetekkel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium köti meg a szerződéseket. A tárcavezető hozzátette: a szűrőcentrum működtetését egyelőre hat hónapra tervezik, de a lakossági igényektől függően ezt akár meg is hosszabbíthatják.
A parlamentben kedden a képviselők elfogadták azt az előterjesztést, miszerint Devecser kiválik az ajkai kistérségből, és a jövőben új kistérségi központként működik. A tervek szerint ez a lépés segíthet abban, hogy koncentráltan érkezhessenek a fejlesztési források az iszap sújtotta településekre.
Kivágó Tamás, az Újjáépítési Koordinációs Központ vezetője kérdésünkre elmondta: eddig 11 adásvételi szerződést írtak alá azokkal a károsultakkal, akik használt lakást választottak a lebontásra ítélt ingatlanuk helyett, és napokon belül sor kerülhet további 16 kontraktus megkötésére. Kivágó közölte: a devecseri kárrendezési iroda az ünnepek alatt sem zár be, igaz átmenetileg csökkentett nyitva tartással működik.
Mint megtudtuk, átmeneti időre befagyasztották a kármentő alapban eddig összegyűlt csaknem 1,6 milliárd forint kiosztását, miután a pénzről döntő kármentő bizottság úgy határozott: az összeg 90 százalékát csak az újjáépítés végén, 2011 nyarán osztják szét. Ennek az az oka, hogy a kármentő alapba befizetett pénzt elsősorban a lakhatási feltételek megteremtésére – bútorokra, ingóságokra – kívánják fordítani, ám előbb a károsultak ingatlanhoz juttatásáról kell gondoskodni, ami viszont nem ebből az alapból, hanem teljes egészében állami forrásból valósul meg. A kármentő bizottság az alapból eddig segélyként kifizetett mintegy 150 millió forintot. A kármentő alapból 1,2 milliárdot lekötöttek, ebből 200 milliót 2011. januárig, egymilliárdot márciusig.
