– Miért fordult el a Jobbiktól?

– Úgy gondolom, hogy nem én fordultam el. Amikor engem gazdasági szakértőként ide hívtak, akkor azt ígérték, hogy a párt szakmai irányba fog nyitni, szeretné megnyerni a középosztályt. Így indult a közös munkánk, és a program elkészülte után ebben következett be nagy fordulat. Addig lapítottak, mint szar a fűben.

– Ezt most hogyan írjam le?

– Nekem mindegy, ahogyan akarja. Szóval, amikor elkészültünk a szakmai programmal, a Jobbik vezetőinek hirtelen nagy lett a szájuk, és újra olyan propagandába kezdtek, amely – világosan látszik – máig tartó mélyrepüléshez vezetett. A párt elszalasztotta azt a kivételes lehetőséget, amit a parlamenti választáson elért 17 százalék teremtett. A Jobbiktól nem csak az értelmiség, lassan már az érettségizettek is menekülnek. Itt tartunk.

– Mire alapozza, hogy a Jobbik mélyrepülésben van?

– A hétköznapok tapasztalataira. Ha megnézi a vidéki rendezvényeket vagy azokat a szakértőket, akik egyáltalán még hajlandók dolgozni a Jobbiknak, maga is láthatja, hogy a párt karanténba zárta magát. És a karantén egyre kisebb. A számok, az önkormányzati választási eredmények és közvélemény-kutatások is ezt mutatják. A Jobbik a szavazói felét elvesztette. Nem kis teljesítmény öt hónap alatt egy ellenzéki párttól.

– Próbálom értelmezni, amit mond. Adott egy karakteresen szélsőjobboldali párt: ön arra számított, hogy a Jobbik ebből vissza fog venni?

– Természetesen, és – mondom még egyszer – így szólt az ígéret. Az én feltételem is ez volt. Nyilvánvaló, hogy ehhez csatlakoztam, és nem egy szélsőjobboldali vonalhoz. Hittem abban, hogy a Jobbik önhibáján kívül nem tudott szakmai téren előrébb jutni, én ehhez adtam minden tőlem telhető segítséget. Aztán hamar kiderült, hogy a szakmai program csak egy kipipálandó taktikai lépés, nem áll mögötte valódi szándék. A programot lényegében sutba vágták, nyár óta ismét a zűrzavar és a szélsőséges megnyilvánulások dominálnak. Nem egyszerűen csak tűrhetetlen, baromi unalmas is, hogy bármilyen témáról van szó, minden átmegy tömény rasszizmusba. A Jobbik vezetésében bizonyos emberek nem akarják tudomásul venni, hogy szerencsére legalább ötven éve a világ egyik pontján sem lehet rasszizmussal boldogulni. A rasszizmus Kínában sem divat, Indiában sem, Chilében sem, a Fülöp-szigeteken sem. Csak Magyarországon. Ilyen egyszerű.

– Jelen volt a kizárásáról döntő frakcióülésen?

– Igen, és ugyanazt elmondtam, amit most önnek. Velem egyébként nem közöltek semmilyen indokot, csak annyit, hogy szerintük eltávolodtam tőlük.

– Mi volt a szavazati arány?

– A 47 frakciótagból mindössze 34-en jöttek el, gyanítom, hogy a többiek azért maradtak távol, mert kínosnak érezték az ügyet. A jelenlévők közül 28-an egyetértettek a kizárásommal, hatan tartózkodtak vagy nemmel szavaztak. Tudja, ez egy kis bolsevik párt, a vezetők szeretik előre egyesével megkeresni és meggyúrni a frakciótagokat. Marionett figurák… A Jobbik kihasználja, hogy kiszolgáltatottak, főleg a fiatalok, akik könnyebben presszionálhatók és terrorizálhatók.

– A parlamentbe kerülve a jobbikos politikusok esküt tettek arra, hogy amennyiben a párt megvonja tőlük a bizalmat, visszaadják képviselői mandátumukat.

– Ugyan, kérem! Kiknek adnám vissza? Ezeknek?

– Várom a választ: miért nem válik meg a mandátumától?

– Engem becsaptak. Nézze, egy program kidolgozására és egy küldetés teljesítésére kértek fel. A Jobbikban nagyon sokan egyfajta politikai elnyomatás alatt élnek. Csomó helyi szervezetet feloszlattak, mert más volt a véleményük, sorra zárták ki az embereket. Ők továbbra is politizálni akarnak, keresnek engem, kapcsolatban vagyok velük. De jelenleg nem tudnak megnyilvánulni, mert abban a pillanatban, ahogy megszólalnak, jön a retorzió. Szerintem olyan közeget kell teremteni, ahol a nemzeti radikalizmus iránt elkötelezett emberek bizonyos feltételekkel ismét politizálni tudnak. Szükség van erre, sokan szeretnek közéleti kérdésekről beszélgetni, gyűléseken és fórumokon részt venni. Mindettől pillanatnyilag meg vannak fosztva.

– Új pártot alapít?

– Nem így fogalmaznék…

– Akkor hogyan?

– Minőségi fordulatot szeretnék.

– Milyen szervezeti keretek között?

– Járni fogjuk az országot, biztosítjuk az embereknek a megszólalási lehetőséget. Pillanatnyilag ez a legfontosabb.

– Kikkel fogja járni az országot? Mit takar a többes szám?

– Erről majd később, most nem szeretnék beszélni róla.

– Akadnak szövetségesei a Jobbik parlamenti frakciójában?

– Egyelőre erről sem akarok nyilatkozni,majd akkor, ha eljön az ideje. Az biztos, hogy ennek a mozgalomnak, amiről szó van, nem lehet része semmifajta szélsőségesség, semmiféle rasszizmus. Az új politikai feltételek között kell megtalálnunk a nemzeti radikalizmus helyét. Mert azáltal, hogy egy párt kétharmadot szerzett a parlamentben, új politikai helyzet van. Reálpolitikát kell folytatni, azt nézni, mi jó az országnak, és nem azt, hogyan lehet akármilyen szélsőségességgel még három szavazatot szerezni. Új stratégia kell, és úgy látom, a Jobbik vezetése ezt képtelen belátni.

„Ez egy kis bolsevik párt”