Ehhez ugyanis – mint Koncz Ferenc, a város idén ősszel megválasztott fideszes polgármestere tudósítónknak elmondta –kölcsönt kellene felvenniük, s már így is közel hárommilliárd forintos hitelállománya van a városnak. Így elmarad, de legalábbis hosszú évekig elodázódik az a városfejlesztési program, amelynek része lett volna a piac újjáépítése, kistérségi szolgáltató központ kialakítása, a tűzoltóság épületének külső rekonstrukciója, valamint három utca teljes felújítása. A tervek elkészítésére eddig harmincegymillió forintot költöttek. Koncz Ferenc szerint a hitelfelvétellel veszélybe került volna az önkormányzati intézménynél dolgozók bérének kifizetése, ezt pedig nem kockáztatták. Egyelőre bizonytalan a városba tervezett biomasszaerőmű sorsa is, ennek helyszínéről ugyanis vitázik az önkormányzat és a beruházó.

Szerencshez hasonlóan az országban több önkormányzat is lemondott a már elnyert uniós támogatásról, takarékossági okokból. A közép-dunántúli régióban például az elmúlt két esztendőben tizenhat olyan projekt hiúsult meg, amelyekhez a beruházók uniós támogatást nyertek: a visszalépések miatt összesen 1,7 milliárd forint értékű fejlesztés maradt el. A székesfehérvári önkormányzat az Alba innovációs parkról, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a várgesztesi vár rekonstrukciójáról, Bábolna városa egy kerékpárút megépítéséről, Herend pedig az iskolája felújításáról mondott le.

Különösen nagy pénzt veszített a bodajki önkormányzat, amely 2008 nyarán 480 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert a helyi általános iskola és óvoda felújítására. A beruházáshoz a Fejér megyei településnek tízszázalékos önerőt, azaz mintegy 50 millió forintot kellett volna biztosítania, ám az önkormányzat tavaly lemondott az elnyert csaknem félmilliárd forintról, mert ezt a pénzt végül nem tudta előteremteni. Hódmezővásárhelyen a pénzszűke miatt a felére „ment össze” az a tervbe vett élményfürdő, amelyre a Dél-alföldi regionális operatív program 2007-ben kiírt pályázatán nyert támogatást a vásárhelyi önkormányzat. Az eredeti elképzelés 6000 négyzetméternyi területről szólt, amely 2,1 milliárd forintba került volna, s ebből 888 millió forint volt az elnyert uniós támogatás. A városi képviselő-testület azonban a tervek módosítását kérte, s az új változat szerint így 3500 négyzetméterre csökken a terület, míg a teljes költség megmarad.

Szentgotthárdon, az önkormányzati választások után felálló új képviselő-testület első döntéseinek egyike volt, hogy visszalépnek a Nyugat-dunántúli operatív program belvárosrehabilitációra kiírt pályázatától. A döntés nagy vitákat szított, mert a város szinte már a „zsebében érezhette” a 345 millió forintos támogatást, amiből több teret, épületet korszerűsítettek volna. A szentgotthárdi pályázat sikerrel vette ugyanis a kétlépcsős elbírálás első körét, ami a hazai tapasztalatok szerint teljes győzelmet vetített előre.

Huszár Gábor, Szentgotthárd új, független polgármestere azzal indokolta a visszalépést, hogy az évente 2,2-2,3 milliárd forintból gazdálkodó várost üres kasszával vették át, a költségvetési hiány eléri az 550 millió forintot, ezért egyszerűen nem tudják előteremteni a pályázati támogatáshoz szükséges 83 milliós önrészt. A polgármester hangsúlyozta viszont, hogy a belváros-rehabilitációról nem tettek le, újraindítják a projektet, amint sikerül rendezni a város anyagi helyzetét.