Ugyanakkor a formátuma is szokatlan, mert – az interneten rendszeresen közzétett parlamenti anyagokkal szemben – nem PDF-fájlként, hanem szerkeszthető, tehát utóbb bárki által átírható szövegként került nyilvánosságra. A tervezetről hiányzik az Országgyűlés Hivatalának pecsétje is, és egyelőre a parlamenti honlapon sem található, tehát azt még bizonyosan nem nyújtották be.

A kételyek dacára az előterjesztés hitelesnek tűnik, és azt vélhetően valamelyik bizottságból szivárogtatták ki. A tartalma pedig valóban ad okot aggodalomra, mert a közszolgáltatások terén csaknem lehetetlenné tenné a munkabeszüntetést. A javaslat szerint ugyanis e szférában sztrájkot csak akkor lehetne tartani, ha előtte a felek megállapodnak a még elégséges szolgáltatás mértékéről, illetve azt bíróság állapítja meg.

Ez egyébként – például a MÁV-nál vagy a BKV-nál hirdetett munkabeszüntetések idején – korábban is gondot okozott, így a hasonló korlátozás szükségessége már az előző kormány idején felvetődött. A Fidesz azonban ezt nem tartotta időszerűnek, mondván, vannak fontosabb dolgok is. „A sztrájkjog alkotmányos alapjog, amit nem lehet elvenni az emberektől” – nyilatkozta Kontur Pál, a munkástagozat elnöke idén januárban. Ugyanakkor bírósági döntés mondta ki, hogy a munkabeszüntetés önmagában attól nem lehet jogellenes, hogy „gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését”.

BKV-sztrájk – nem ismétlődhetnek meg?

A titokzatos tervezet más meglepetésekkel is szolgál. A munka törvénykönyvének módosításával kimondaná ugyanis, hogy a szakszervezeti tisztségviselők számára kizárólag a jogszabályban meghatározott kedvezményeket lehetne nyújtani, és annál többet a kollektív szerződés sem biztosíthatna. Vagyis: három szakszervezeti tagonként továbbra is járna a havi két óra, illetve tíztagonként a havi egy nap munkaidő-kedvezmény, ám függetlenített – tehát főállású, a munkáltató által fizetett – szakszervezeti tisztségviselők bizonyosan nem lehetnének.

Az érdekképviseletek számára az sem túl jó hír, hogy a szakszervezeti tagdíjakat akkor sem vonhatnák le a fizetésből, ha ahhoz a dolgozók hozzájárulnak. A pénzt tehát mindenkinek egyenként kellene befizetnie, ami ugyancsak megnehezíti a szakszervezetek – és tagjaik – helyzetét. „Egyelőre nem láttam a parlament honlapján ezt a javaslatot, természetesen amint megjelenik, a kormány kialakítja az álláspontját, de tény, hogy ez egy régóta húzódó kérdés, amit rendezni kell” – mondta az üggyel kapcsolatban még pénteken NagyAnna kormányszóvivő. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz egyébként ilyen tartalmú indítvány a honlap szerint vasárnap délutánig sem érkezett, miközben keddig az előterjesztést elvileg el kellene fogadni.