Kis magyar abszurd: az akác telepítéséért és vágásáért egyaránt támogatás jár
Ellentmondásosnak, hiányosnak, egyes esetekben pedig kifejezetten abszurdnak tartja a természetvédelmi szervezeteket munkáját, működését segítő uniós pályázatokat és állami támogatásokat egy nagy múltú, elismert Somogy megyei egyesület. Az 1980 óta működő Somogy Természetvédelmi Szervezet tagjai szerint a mára kialakult helyzetet az jellemzi a leginkább: a pályázatok, állami támogatások és az azokhoz kapcsolódó előírások sokszor nemhogy segítenék, kifejezetten hátráltatják, ellehetetlenítik munkájukat.
Tömösváry Tibor, a civil szervezet elnöke, aki egyébként tagja a Duna–Dráva Nemzeti Park tanácsának is, az akácügygyel kezdi mondandóját. Egyesületük – amely vidraparkot, több halastavat működtet, szürke marhákat, rackajuhokat tart, s már 800 hektárnyi saját területen dolgozik az eredeti élővilág helyreállításáért – néhány évvel ezelőtt megnyert egy uniós pályázatot. Több millió forintot kaptak arra, hogy helyreállítsák a Korokna-patak mellett fekvő földjük élővilágát. A rehabilitáció részeként kiirtották az akácot, hogy helyet biztosítsanak az őshonos növényzetnek. Mindeközben a patak túlpartján, területüktől alig tíz méterre, a telekszomszédjuk is nagy munkában volt: legnagyobb megdöbbenésükre kiderült, állami támogatásból épp akácot telepített.
– Hasonlóan furcsa az, ami az egyik halastavunk nádasa ügyében történt – folytatja az egyesület elnöke. – Mivel az a célunk, hogy a lehető legkevesebb emberi beavatkozással állítsuk helyre az élővilágot, nem vágjuk a nádat. Viszont állami támogatás csak akkor járna, ha szerződéssel igazolnánk, hogy eladjuk a learatott nádat. De könyörgöm, ha eladnánk, akkor lenne bevételünk, és nem szorulnánk támogatásra! Épp azért kelne el a segítség, mert lemondunk a bevételről.
Tömösváry Tibor ezután újabb különös esetet eleveníti fel: a közelmúltban egy olyan munka miatt büntették meg őket majd félmillió forintra a hazai hatóságok, amire 25 milliót nyertek egy uniós pályázaton. Az egyesület elhatározta, hogy újjáélesztik a Korokna-patak egykori árterét, s kialakítanak ott egy égerlápot, amiből évtizedekkel ezelőtt több is akadt Somogyban, mára viszont csaknem az összes eltűnt. Az uniós támogatással végzett munkát azzal kezdték, hogy elárasztották a kiszáradt holtág égererdejét. Ekkor derült fény arra, hogy az uniós projekt némiképp „ütközik” a hazai előírásokkal: az elárasztás miatt papíron, formailag eltűnt erdő miatt a hatóságok arra utasították az egyesületet, hogy kétszer akkora területen telepítsen fákat.
– A jogszabályalkotóknak nagyon helyesen az lehetett a céljuk ezzel az előírással, hogy ne csökkenjen az erdőterület. Arra viszont nem gondoltak, hogy egy erdő helyén nem csak épületeket, üzemeket, hanem értékesebb élővilágot is létre lehet hozni, ilyen esetekben pedig indokolt lenne a telepítési kötelezettség elengedése – mondja Tömösváry Tibor. – Ez a passzus viszont kimaradt a szabályból, így döntenünk kellett, telepítünk vagy bírságot fizetünk. A büntetést választottuk. A telepítés ugyanis felborította volna területeinken a rétek, legelők, erdők egyensúlyát, vagyis éppen az sérült volna, amiért húsz éve dolgozunk.
Az egyesület elnöke azt hangsúlyozza: nem vitákat akarnak, hanem az a céljuk, hogy felhívják a figyelmet az ellentmondásokra. Éppen ezért – teszi hozzá Tömösváry Tibor – már felvették a kapcsolatot több természetvédő szervezettel, s várhatóan a jövő év elején megkeresik az illetékes minisztériumokat gondjaikkal, megoldási javaslataikkal.
A Somogy Természetvédelmi Szervezet panaszai kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkárságán azt közölték: szívesen vesznek minden javaslatot, ami ésszerűbbé teheti a támogatások, pályázati pénzek felhasználását.
