Ezzel együtt a rendőrséget (nem kevésbé a hazai autóstársadalmat) az objektív felelősség hazai bevezetése óta különösen irritálja, hogy a külföldi rendszámmal közlekedők mégiscsak megúszhatják az amúgy elkerülhetetlen közigazgatási bírságot.

Egy magyar autótulajdonos bármelyik, a törvényben nevesített szabálysértés (gyorshajtás, tilosban parkolás, tiloson áthajtás és még vagy fél tucat szabályszegés) esetén automatikusan megkapja a bírságcsekket. Ilyenkor választhat: kideríti ő maga, hogy ki követte el az autójával a szabálysértést, és akkor az illető büntetőpontokat is kap a bírságcsekk mellé – vagy fizet, és megpróbálja magánúton behajtani a vétkes autóstól a kiszabott összeget.

Ezzel szemben a külföldieket utol sem éri a hatóság, lévén hogy ma még nem fér hozzá más országok gépjármű-nyilvántartásaihoz. Akkor sem jobb a helyzet, ha a rendőr megállítja és igazoltatja a külföldi autóst: az európai mércével mérve kis összegű (75 eurónál kisebb) bírságok behajtására gyakorlatilag mód sincs. A helyszíni bírságról kiállított csekket a külföldi autós egyszerűen eldobja, és az ügy ezzel lezárva. Tavaly 415 ezer feljelentést tett a magyar rendőrség különböző súlyú közlekedési kihágások miatt – ebből közel 11 ezret külföldiek ellen, akik közül azonban egyet sem sikerült ténylegesen megbírságolni, pedig közel két és fél ezren kiemelten súlyos szabálysértést követtek el.

Már a parlament előtt van a törvénymódosító javaslat, amely felhatalmazná a rendőrséget arra, hogy – külföldi szabálysértők esetén – a bírság megfizetéséig „visszatartsa” a szabálysértő járművét. Lényegében az Ausztriában a külföldi szabálysértők megfékezésére már sikerrel alkalmazott gyakorlatot vezeti be Magyarország is, abban a reményben, hogy más országok polgárai sem fognak (következmények nélkül legalábbis) száguldozni a magyar utakon.