Ki kaszál nagyot a székesfehérvári réten?
A fehérvári önkormányzat másfél hónappal ezelőtti döntése akkor került reflektorfénybe, amikor december 6-án Scheiring Gábor LMP-s honatya a parlamentben napirend előtti felszólalásában azt állította: a kormánypárti irányítású település indokolatlanul juttatta több milliárd forintos vagyongyarapodáshoz a vitatott beruházásairól elhíresült Grupo Milton csoportot.
A vihart valójában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válasza robbantotta ki, aki bejelentette: a fehérvári önkormányzat csupán az előző szocialista városvezetés által 2008-ban vállalt kötelezettségét teljesítette a belterületbe vonással. Scheiring blogjában „ködösítéssel”, egyes médiumok „hazugsággal” vádolták meg Navracsicsot, Márton Roland fehérvári MSZP-elnök pedig „butaságnak” minősítette a parlamenti választ.
A szóban forgó 121 hektáros terület az „alsóvárosi réten”, a városközpont és a 8-as főút nyugati elkerülő szakasza között helyezkedik el. A korábban külterületnek számító, marhalegelőként használt földeket 2008 előtt Kovács Bence János, a Grupo Milton elnöke magánszemélyként vásárolta fel a kistulajdonosoktól. A tulajdoni lapokkal a kezében 2008 elején kopogtatott be a város akkori polgármesteréhez, az MSZP-s Warvasovszky Tihamérhoz, és együttműködést ajánlott az önkormányzatnak: a 121 hektáros területen a Grupo Milton zöldmezős beruházásként kialakít egy logisztikai-szolgáltató parkot, amely mintegy 3000 új munkahelyet és jelentős adóbevételt hozhat a városnak. Konkrét befektetők – a japán Toyota és az indiai Tata Motors – neve is felmerült.
Ahhoz, hogy a beruházás megvalósulhasson, az önkormányzatnak módosítania kellett a rendezési tervét és a helyi építési szabályzatát, ami 2008. március 20-án meg is történt. A közgyűlési határozatban nemcsak az szerepel, hogy a mezőgazdasági területet átminősítik gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató övezetté, hanem az is, hogy az „alsóvárosi rétet belterületi fejlesztési területnek jelölik ki”.
A belterületbe vonás hosszabb folyamat, amit a szocialista vezetésű önkormányzat az előző ciklusban kezdett el, de a végleges döntést már az új, fideszes irányítású közgyűlés hozta meg. Többek szerint az a kérdés: szükségszerű volt-e az érintett terület belterületbe vonása?
– Egyáltalán nem – állítja Márton Roland. – Az alsóvárosi rét belterületbe vonását kizárólag az indokolná, ha a területen az eltelt csaknem három év alatt megvalósult volna az ígért beruházás. Csakhogy semmi nem történt, a Toyotának és a Tatának a színét sem láttuk, legfeljebb arról érkeztek hírek, hogy a Grupo Milton tervezett magyarországi nagyprojektjei sorra befuccsoltak. Kinek az érdeke akkor, hogy az önkormányzat a belterületbe vonás gáláns gesztusával óriási vagyongyarapodáshoz juttasson egy magánbefektetőt? A városnak ebből biztosan nem származik semmi haszna. Az eset mindenképpen felveti a korrupció gyanúját.
A szocialisták a 2008-as márciusi közgyűlési határozat helyett a néhány héttel később aláírt együttműködési megállapodást lobogtatják. Ebben a dokumentumban ugyanis – ami rögzíti a beruházó és az önkormányzat vállalásait – nincs szó arról, hogy a fejlesztés feltétele a 121 hektár belterületbe vonása lenne.
– Ettől függetlenül a befektető annak a közgyűlési döntésnek a tudatában írta alá az együttműködési megállapodást, amely szerint az önkormányzat belterületbe vonja az alsóvárosi rétet – állítja Cser-Palkovics András, Székesfehérvár október óta hivatalban lévő fideszes polgármestere. – Az önkormányzat kényszerhelyzetbe került, lépnünk kellett, különben alapot adtunk volna egy több milliárd forintos kártérítési perhez.
– Jogi nonszensz a polgármester érvelése – vág vissza Márton Roland, aki szerint egy közgyűlési határozat végre nem hajtására nem lehet kártérítési igényt alapozni.
Az is vita tárgya, hogy az alsóvárosi rét értéke mennyivel emelkedett a belterületbe vonással. Márton Roland információi szerint annak idején Kovács Bence János négyzetméterenként 600–800 forintot fizetett a telkekért, azaz nagyjából 800-900 millió forintot fektetett az üzletbe. Márton Roland úgy véli, a terület értéke pusztán a belterületbe vonással mintegy tízszeresére, 8-9 milliárd forintra emelkedett.
Mervó József, a Grupo Milton vezérigazgatója szerint a terület értékét szerinte elsősorban a helyi rendezési terv és az építési szabályzat befolyásolja.
– Számunkra irreleváns, hogy a fehérvári projektünk kül- vagy belterületen valósul meg, a fejlesztésnek a 2008-as közgyűlési határozat adott zöld utat, tehát az ingatlanok értéknövekedése is akkor következett be – állítja Mervó József.
Márton Roland azt utólag elismeri: hiba volt 2008-ban ipari-logisztikai parkot tervezni az alsóvárosi rétre, amely nem alkalmas ilyen jellegű fejlesztésre. Ebben egyébként ma már mindkét politikai oldal egyetért. Cser-Palkovics András kérdésünkre válaszolva elmondta: az új városvezetésnek is más tervei vannak a területtel, ahol inkább kereskedelmi-szolgáltató vállalkozásokat látnának szívesen. Mervó József megkeresésünkre közölte: a Grupo Milton hajlandó alkalmazkodni az új városvezetés elképzeléseihez.
– Megkezdtük a tárgyalásokat a céggel, remélhetőleg két hónapon belül sikerül egyezségre jutnunk a 2008-as együttműködési megállapodás módosításáról – mondta Cser-Palkovics András. – Nem vitatjuk, hogy a belterületbe vonással az ingatlan értéke jelentősen megnőtt, azt azonban nem árt hangsúlyozni, hogy a beruházó fejlesztési kötelezettsége megmaradt, és ez akkor sem szűnne meg, ha a terület a jövőben bármikor gazdát cserélne.