A beterjesztése, tehátmájus 17-e óta még tárgysorozatba sem vették az országgyűlési képviselők választásáról szóló, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz), illetve Rétvári Bence (KDNP) által jegyzett törvénytervezetet, amire a jobboldali kormány megalakulása óta nem volt példa. A fontosnak tartott előterjesztéseket – köztük az alkotmány módosítására irányuló javaslatokat is – eddig napok alatt fogadtatták el, ezért úgy tűnhet, a választási rendszer átalakítását nem tekintik ilyen sürgetőnek. Ami tulajdonképpen érthető, hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint legközelebb 2014-ben lesz általános választás, ám az Alkotmánybíróság (AB) Mikulás-napi döntése után aktuálissá vált a kérdés.

A testület hétfőn 2011. december 31-i hatállyal megsemmisítette ugyanis a választókerületek megállapításáról szóló, még 1990 januárjában született minisztertanácsi rendeletet, ami azt jelenti, hogy 2012-től nem lesz olyan érvényes jogszabály, amelynek alapján egy esetleg megüresedő egyéni képviselői poszt betöltésére időközi választást lehetne kiírni. A Fidesz tehát nem érheti be azzal, hogy a parlament megalakulása után elsőként elfogadott alkotmánymódosítás alapján legfeljebb kétszáz – a máig nem tárgyalt előterjesztés szerint csak 198 – fős parlament létrehozására vonatkozó szabályokra koncentrál.

Az AB-döntés után megkerülhetetlen, hogy átmeneti rendelkezéseket is alkossanak. Ehhez az alkotmánybírák több döntését figyelembe kell venni. Az egyik szempont – amire már korábbi határozatok utaltak –, hogy biztosítani kell az egyenlő választójog elvét. Tarthatatlan ugyanis, hogy az egyes választókerületek népessége között jelentős különbség legyen, mert így a szavazatok súlya is eltérő. A legutóbbi parlamenti választás idején például Veszprémben körülbelül 27 ezren szerepeltek a névjegyzékben, míg a szigetszentmiklósi körzetben 74 ezren, tehát egy egyéni képviselői mandátum megszerzéséhez a dunántúli megyeszékhelyen háromszor annyi voksra volt szükség, mint a Pest megyei 12. számú választókerületben.

Az alkotmánybírák 2005-ös határozatukban ezzel kapcsolatban az Európa Tanács velencei bizottságának véleményére utaltak, amely szerint „az egy egyéni képviselői helyre jutó választópolgárok tekintetében a választókerületenkénti eltérés (…) semmiképpen nem lépheti túl a 15 százalékot”. Az AB azonban óvatosabban fogalmazott, és csak annyit mondott ki, hogy „minden körülmények között ellentétes az egyenlő választójog elvével, ha az egyéni választókerületekben a jegyzékbe vett választópolgárok száma közötti kétszeres eltérés mutatható ki”. Azt azonban nem határozták meg, hogy mekkora lehet az a különbség, amit még alkotmányosan elfogadható okokkal indokolni lehet. A bírák 2005-ben – valószínűleg a közelgő országgyűlési választásra tekintettel – nem semmisítették meg a választókerületek lehatárolásáról szóló rendeletet sem, csupán azt mondták ki, hogy a kérdést 2007 júniusáig megnyugtatóan rendezni kell.

Miután ez nem történt meg, az AB a Political Capital és mások tavalyi beadványai alapján most más következtetésre jutott, és a jogszabályt 2011. december végével hatályon kívül helyezte. Igaz, a döntés indoka sem ugyanaz, mert ezúttal a testület elsősorban azzal érvelt, hogy a választókerületek kijelölése egyértelműen az „országygyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény kereteihez kötött szabályozási tárgykör”. Vagyis ezt nem lehet a kormány hatáskörében meghozott rendelettel elintézni, és az egykori Némethkormány minisztertanácsi rendelete is ilyennek minősül.

Az országgyűlési választásokról szóló törvény májusban benyújtott tervezete egyébként szinte szó szerint a mostani alkotmányellenesnek minősített jogszabály szövegét veszi át: „Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy az egyéni választókerületek sorszámát, székhelyét és területétmegállapítsa.”Ezt tehát bizonyosan ki kell majd venni az előterjesztésből, mert a választókörzetek lehatárolását kizárólag kétharmados törvényben lehet szabályozni. Amit az alkotmánybírósági határozat miatt két lépcsőben kell elvégezni: a jövő év végéig újra kell rajzolni a jelenlegi 176 egyéni választókörzetet, majd utána ki kell jelölni a kisebb parlamenthez igazodó kilencven körzetet.

A 2005-ös AB-határozat „a jogalkotónak szóló alkotmányos követelményként fogalmazta meg, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben és csak megfelelő alkotmányos indokkal térjen el egymástól”. Ilyen méltányolható ok lehet például, ha figyelembe veszik a földrajzi viszonyokat, a közigazgatási határokat vagy az etnikai kisebbségek által lakott települések elhelyezkedését.

„Ugyanakkor még a statisztikailag egyébként elhanyagolható különbségek is alkotmányellenesek lehetnek, ha azok a választókerületek határaival való manipuláció eredményeként jönnek létre. Történetileg a választás eredményének előzetes befolyásolását célzó ilyen jellegű változtatásokra a leggyakrabban a politikai erőviszonyok mesterséges átalakítása (…) érdekében került sor” – figyelmeztet az AB. Miután a mostani 176 körzetet kilencven választókerületté vonják össze, az efféle manipuláció lehetősége nem zárható ki. Ha például a XIII. kerületben máshol húzzák meg a határokat, az egyetlenMSZP-s egyéni képviselő sem szerez ott mandátumot.

Marad a vegyes választási rendszer

A következő kisebb parlamentben 198 képviselő (a kisebbségi részvétel nélkül) közül 90 az egyéni körzetben mandátumot szerzett honatya, 78 országos listás, valamint 30 kompenzációs mandátum – erősítették meg lapunknak kormányközeli források. Ez a tárgyalási alap, már ami a választójogi reformot illeti – tették hozzá. Forrásaink biztosra veszik: marad a kétfordulós, vegyes (egyéni listás) választási rendszer. Megyei (területi) listák nem lennének, viszont 13 nemzeti és etnikai kisebbségi képviselő kerülhetne a T. Házba.

Hogy a 90 egyéni körzet pontosan hogyan alakulna ki, arra még nincs konkrét elképzelése a kormányzatnak. Már korábban felkérték a parlament alkotmányügyi bizottságát, hogy a választójogi törvény kidolgozására paritásos albizottságot hozzon létre, a grémiumot a KDNP-s Salamon László vezeti. A javaslatot 2011. június 30-ig kellene az albizottságnak elkészítenie, s azt az alkotmányügyi bizottság 2011. december 31-ig terjesztené be.

Azaz a választjogi reformbizottságnak még van fél éve, hogy a részleteket kidolgozza. Az egyik kormánypárti képviselő tájékoztatása szerint „azért sem kapcsoltak nagy sebességre”, mert az volt a terv, hogy a kormány rendeletben határozza meg az egyéni választókerületek székhelyét és földrajzi határát. De ez már nem járható út, mert az erre vonatkozó hatályos rendelkezéseket mondta ki alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság.

„Nekünk nem okoz problémát kétharmados jogszabályt alkotni az egyéni körzetek megrajzolásáról, az arányosításról. De a kétharmados feltétel »bemerevíti« egy következő kormány, illetve a parlamenti többség lehetőségeit. Mert ha akkor nem lesz meg a kétharmada a kormányzó erőnek, hogyan tud adott esettben arányos körzeteket meghatározni, ha például lesz érzékelhető lakossági »elvándorlás«” – tette fel a kérdést az egyik kormányzati szakértő.

Oktatótábla területszámításhoz – a parlamentnek ezt még meg kell tanulnia