A jövő évi fővárosi költségvetés még csak most formálódik, de az önkormányzati szolgáltató cégek már most szeretnék bebiztosítani magukat. Még azelőtt szeretnének jóváhagyó döntést kicsikarni a közgyűlésből, hogy a képviselők szembesülnének az elkerülhetetlen megszorításokkal. Csakhogy a szolgáltatók is kényszerhelyzetben érzik magukat. A választásokra készülő városvezetés tavaly nem járult hozzá az áremeléshez.

A cégek egyébként az előzetes bejentések ellenére sem roppantak bele a dologba. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) például 1,9 milliárdos eredménnyel zárhatja az évet. Az elmaradt fejlesztések, illetve a műszaki tartalom és a külső körülmények változása miatt mégis 5,27 százalékos díjemelésre tettek javaslatot. Számításaik szerint ez egy négytagú család esetében havi 126 forint többletkiadást jelent.

Ennél visszafogottabb áremelési igénnyel állt elő a Fővárosi Vízművek Zrt., igaz külön tételt alkalmaznának a lakossági és a közületi fogyasztóknál. Az előbbiek 2,7 százalékkal – kétfős háztartással számolva 72 forinttal – fizetnének többet havonta. Az ipari-közületi fogyasztók 6,4 százalékos emelkedéssel számolhatnak. Azért nem többel, mivel akkor jelentősen visszafognák a fogyasztást. (Az már más kérdés, hogy a közületi fogyasztókat sújtó áremelés mikor éri el a lakosságot.)

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kevésbé szemérmes. Egy korábbi törvényben foglaltakra – a csatornadíjat a vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre tekintettel kell megállapítani – hivatkozva 38,95 százalékos csatornadíj-emelést sem tartana indokolatlannak. Ebben az esetben a társaság a kapcsolódó beruházások – lásd csepeli szennyvíztisztó – teljes amortizációs költségét érvényesítené az árban, míg a fővárosi önkormányzat csak az értékcsökkenés 90 százalékát építené be. A fentiek alapján számított 21,79 százalékos emelés tovább mérsékelhető, ha a szennyvízbírság 2013-ig nem terhelné a céget. A jogszabályi környezet ilyen irányú változása esetén elég lenne 19,5 százalékkal emelni a díjakat. (A jelenlegi 272,2 forint plusz áfáról 325,3 forint plusz áfára emelkedne a díj köbméterenként és havonta.) Ez átlag 658 forintos havi pluszkiadást jelent.

Ehhez képest igazán aprócska tétel a családi költségvetésben a kéményseprők díjazása. Jövőre „alig” 3,8 százalékos átlagos áremelésre tettek javaslatot. Ha a városatyák rábólintanak, akkor 53 forinttal növekszik ez a kiadásunk évente. (Legfeljebb két kémény fejenként.)

De ez még nem minden. A közműdíjak mellett más szolgáltatások árai is emelkedhetnek jövőre. A gyermekétkeztetésért várhatóan 3,5 százalékkal kérnek többet az önkormányzati intézményekben, míg az önkormányzati lakbérek három százalékkal nőnének. Ennél jóval vastagabban fogott a Budapesti Temetkezési Intézet vezetőinek ceruzája. A temetések számának visszaesése, illetve a halaszthatatlan beruházások finanszírozási igénye miatt 9,6 százalékos átlagáremelést tartanak indokoltnak. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy a cég bevételének fele szabadáras tevékenységből származik, ennek ellenére évek óta csak nagyon visszafogottan emeltek. (Az egyes tevékenységek díjnövekedési igénye 5 és 27 százalék között szóródik. A legtöbbel a halotthűtés költsége nőtt.)

S ezzel talán nincs is vége. A Főtáv szeptember elsejétől az energiabeszerzés költségnövekedésére hivatkozva 10,5 százalékkal emelte a hődíjat. De nincs kizárva, hogy további emelési igénnyel lép elő. (Jelenleg évente átlag 220–230 ezer forintot fizet a lakosság a távfűtésért.) A részben, illetve egészben külföldi tulajdonban lévő Főgáz és az ELMŰ egyelőre nem jelentett be díjemelést. Úgy tűnik, túlságosan elfoglalja őket a privatizációs szerződésekről való egyezkedés az új városvezetéssel.

Januártól minden csekken nagyobb összeget láthatunk