A világon évente egymillió ember követ el öngyilkosságot és körülbelül hússzor ennyien kísérlik meg. Az elmúlt negyven évben hatvan százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma, elsősorban Kína és India romló statisztikáinak köszönhetően – közölte Pusztai Zsófia, azEgészségügyi Világszervezet magyarországi igazgatója. Egy, a Lélekben Otthon Alapítvány által szervezett konferencián nemrég a megelőzés lehetséges módjairól és a média szerepéről vitáztak szakemberek.

Európa öngyilkossági mutatói ugyan javulnak, de még így is 150 ezer férfi és 30 ezer nő lesz öngyilkos évente. Az unióban 58 ezer, Magyarországon 2400 ember hal így. Ezzel Magyarország a második legroszszabb statisztikával rendelkező uniós ország, világviszonylatban pedig az ötödik helyen állunk a százezer lakosra jutó öngyilkosságok számát tekintve.

A lassan javuló (az utóbbi egy-két évben inkább stagnáló) magyar statisztikák ellenére a 65 évesnél idősebbek Magyarországon ölik meg magukat a legnagyobb arányban az unióban. 1990 óta az ötven év feletti öngyilkosok száma is tíz százalékkal nőtt. De nem csak életkori, területi különbségek is vannak: egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei nő tízszer akkora eséllyel követ el öngyilkosságot, mint egy Vas megyei.

– Orvosi értelemben az öngyilkosok kilencven százaléka depressziós – mondja Rihmer Zoltán pszichiáter. A depreszszióban szenvedők közül még mindig kevesen kapnak orvosi ellátást, a diagnózis egyes betegeknél éveket, évtizedeket késhet. Pedig a légzőszervi és a szív- és érrendszeri betegségek után a pszichiátriai betegségek vezetnek leginkább keresőképtelenséghez. 2020-ra a depresszió a második leggyakoribb keresőképtelenséghez vezető ok lesz.

Az öngyilkosságok jelentős része nem előzmény nélküli: az áldozatok harmada nem az első kísérletébe hal bele. A legjelentősebb rizikófaktor tehát az, ha valakinek már volt kísérlete. Ezen és amár említett depresszión kívül a magány, a gyermektelenség, a gyász, a munkanélküliség, az alkoholizmus, a betegségek, a családban már előfordult öngyilkosság is növeli a kockázatot. A megelőző tényezők is ismertek: a család, a sok gyerek, a vallásosság, a rendszeres sport, a közösségekhez tartozás.

Több kutatás igazolta, hogy az ismert emberek öngyilkossága után megnő a – sok esetben hasonló módszerrel elkövetett – öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek száma. Ez pedig, hangsúlyozták a szakemberek, nagy felelősséget ró a médiára, mindazokra, akiknek módjában áll beszámolni a halálesetekről.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen ezen öszszefüggés miatt készített egy ajánlást a sajtó képviselőinek arról, hogy miként kellene beszámolni ezekről az esetekről, hogy minél kevésbé ösztönözzenek mintakövetésre.

Az elmúlt időszak néhány nagy nyilvánosságot kapott öngyilkosságáról szóló beszámolók azt mutatják, hogy Magyarországon ebből szinte semmi nem valósul meg – állítja Schönstein Mónika klinikai szakpszichológus. Emlékeztet a Pécsi Tudományegyetem kutatására: kimutatták, hogy Molnár Csilla Andrea, az 1985-ös szépségkirálynő egy évvel későbbi öngyilkossága után megnőtt a hasonló módszerrel elkövetett öngyilkosságok és kísérletek száma a fiatal lányok körében. Az is kiderült, hogy később minden olyan esemény, amely újra bedobta a köztudatba a tragikus történetet (a szépségkirálynőről szóló könyv, dokumentumfilm, dalok megjelenése) újabb öngyilkossági hullámot indított el.

A szakpszichológus hangsúlyozza, hogy WHO-kutatások igazolták, hogy minél nagyobb egy öngyilkosság visszhangja a médiában, annál nehezebben áll vissza az öngyilkosságok száma az ismert haláleset előtti szintre.

Schönstein Mónika szerint a sajtónak kerülnie kellene az öngyilkosságok vezető hírként tálalását, a helyszín és a módszer részletes ismertetését, a búcsúlevél,búcsúüzenetekközlésétés az áldozat heroizálását. – Daróczi Dávid néhai kormányszóvivő öngyilkossága kapcsán minden szabályt megszegtek, ahogy a családját meggyilkoló, majd magával is végző tényői férfi esetében is – mondja. A szakpszichológus szerint a Daróczi Dávid halála után kialakult médiahisztéria egyik következménye a hasonló módon megkísérelt öngyilkosságok számának növekedése volt az adott időszakban. Pedig a tapintatos tájékoztatás kifizetődő: miután az osztrák sajtó úgy döntött, hogy nem számolnak be a metró alá ugrott öngyilkosokról, jelentősen csökkent az ilyen halálesetek száma.

Osváth Péter pszichiáter az úgynevezett modellhelyek szerepére hívta fel a figyelmet: így nevezik azokat a helyeket, ahol többen követtek el öngyilkosságot. Magyarországon ilyen a veszprémi viadukt, a Szabadsághíd vagy József Attila öngyilkosságának színhelye, Balatonszárszó. A pszichiáter szerint ezeket a helyeket a San Franciscó-i Golden Gate híd mintájára biztonságosabbá lehetne tenni.

A Golden Gate híd is modellhely, kétezren lettek itt öngyilkosok, és manapság is évente körülbelül húszan ugranak le róla.

A hatóságok ezért segélyhívó telefont helyeztek el a hídon és védőháló kifeszítését tervezik. A média pedig úgy próbált hozzájárulni a sikerhez, hogy nem számolt be az újabb és újabb esetekről.

A híres ember halála sokaknak vonzó példa