Jövő tavasszal fogadhatják el az LMP irányító testületei a párt átfogó, elsősorban a következő évekre szóló politikai és szervezetfejlesztési stratégiáját. A Lehet Más a Politika ugyanis meglehetősen kevés hivatalos párttaggal bír, legalábbis ami a többi párttal való összehasonlítást illeti. A Népszabadság információi szerint az ökopárt jelenleg hétszáz regisztrált párttagot számlál, a segítő tagok és aktivisták köre ennél jóval nagyobb: néhány ezer. Az LMP tagjainak egyharmada, tehát körülbelül kétszázharminc a fővárosban él, a többi párttag a vidéki megyékben szétszórva.

Az ökopártiak a keleti országrészben sokkal szervezettebbek, az önkormányzati választásokon például Bács-Kiskunban szerepeltek a legjobban, a megyeszékhely Kecskemét hozta a legjobb eredményt országosan: jelöltjeik itt tíz százalék fölötti szavazatot kaptak. Érdekesség, hogy bár például Borsodban is – saját arányszámaikhoz képest – erős a tagság, mégsem szerepeltek kiugróan; bár ennek sokkal inkább szociológiai, mintsem szervezeti okai vannak. De ugyanez a helyzet Fejér megyében, ahol szintén jól szervezett a helyi LMP, a hatékonyság mégsem volt megfelelő; vagy épp Pest megyében, ahol hiába tartja magát erősnek az ökopárt, mégsem sikerült még megyei közgyűlési listát sem állítania.

– Azért van ellenpélda is, a nyugat-magyarországi régióban vannak olyan helyek, ahol nem erős az LMP, mégis a vártnál sokkal jobban szerepeltünk tavasszal. Nem a szervezettségtől függött az eredmény. Persze vállaljuk, hogy az országban vannak fehér foltok, de azon vagyunk, hogy bezöldüljenek – mondta lapunknak Karácsony Gergely, az LMP választási kampányfőnöke.

A politikus az alacsony párttagsággal kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: az LMP ebből a szempontból fából vaskarika, hiszen alapvetően civil szerveződés, a „civilek pedig azért civilek, mert nem lépnek be egyetlen pártba sem”. Erre példa többek között Kukorelly Endre is, aki bár tagja a parlamenti frakciónak, a pártnak nem. Karácsony szerint az LMP legtöbb aktivistájának énképébe nem is fér bele, hogy „párttagkönyve” legyen. Ez szerinte akkor nem jelent problémát, ha kampányüzemmód van, és aktivizálni kell a szimpatizánsokat.

„Az LMP evolúciója furcsa ívet mutat. Speciális helyzetben egy politikai vákuumba robbant bele, a szervezetfejlesztésre és tagságépítésre nem volt sem idő, sem forrás, sem energia. A Jobbiknál látható, hogy ők éveken át robotoltak és építették a szervezetet, amely később, adott politikai helyzetben hozta csak meg a szavazatokat. Jövőre újra kivisszük az utcára a politikánkat és megerősítjük a szervezetünket” – fogalmazott Karácsony Gergely.

Tordai Bence, az LMP választmányának tagja lapunk megkeresésére emlékeztetett: az LMP tagfelvételi menetrendje nehezített, vagyis nem is olyan könnyű belépni a pártba. A tavaszi országgyűlési választások előtt tagfelvételi moratóriumot is hirdettek, hogy a hirtelen sikeren felbuzdulva nehogy „politikai szerencselovagok” is befurakodjanak a szervezetbe.

A moratóriumot nemrég feloldották, de úgy írták át közben az alapszabályt, hogy aki tagnak jelentkezik, az előbb három hónapon át csak „segítő” tagsági státuszt kaphat, rendes tag azután lehet, ha teljesíti a követelményeket. Tordai szerint jelenleg pár tucat olyan személy van, akinél hamarosan lejár a három hónapos határidő, és felvételt nyer, a segítő tagok száma száz fölötti.

„A szervezetfejlesztés során elsősorban most a minőségi fejlődésre koncentrálunk. Ha megvan a közösen elfogadott és megerősített stratégia, ha jól működnek a helyi szervezetek – például mindegyik képes az Állami Számvevőszék előírásainak megfelelően könyvelni a pénzügyeit –, akkor indul meg a bővülésre irányuló folyamat. De sosem volt célunk, hogy egy sok tízezres néppártot hozzunk létre, ezek ideje talán már le is járt” – fogalmazott lapunknak a Lehet Más a Politika választmányának tagja.