Koreában amerikai misszionáriusok terjesztették el a kereszténységet a XIX. század végén. A szétszakított ország déli részén a relatív többség nem tartozik egyik felekezethez sem, míg a vallásosak körében az „őshonos” buddhizmus lassan kisebbségbe szorul. Dél-Korea ötvenmilliós lakosságának mintegy 25–30 százaléka keresztény, jelentős részük a kálvini tanításokat követi: presbiteriánus, magyar szóhasználattal református – vázolja Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház zsinati hivatalának külügyi irodavezetője a magyar–koreai kapcsolatok hátterét.

Mindebből az is következik – folytatja –, hogy Dél-Koreában él a világ egyik legnépesebb református közössége. Gigantikus méretű gyülekezetek léteznek, néhol négy-ötezren járnak rendszeresen istentiszteletekre. Igaz, az egységet nem sikerült megőrizniük: a konzervatívnak számító PCK (Koreai Presbiteriánus Egyház) hárommillió aktív tagot számlál, a nyitottabb, liberálisabb szellemiségű PROK (Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza) mintegy 400 ezret.

A magyarok mindkét egyházzal jó viszonyt ápolnak. Koreában gyűjtést hirdettek a Hajdú-Bihar megyei Hoszszúpályiban létrehozott református roma missziós központ, vagy például a Biblia éve alkalmából szervezett rendezvények támogatására. Összességében több tízezer dolláros segítséget nyújtottak.

A mind szorosabb együttműködés lényege ugyanakkor nem az anyagiakban érhető tetten – hangsúlyozza Ódor Balázs. A PROK budapesti irodájának munkatársa előadásokat – pontosabban: vezetői és személyiségfejlesztői tréningeket – tart a Károli egyetemen, a magyar reformátusok képviselői egyre gyakoribb vendégek Dél-Koreában. A közeljövőben várhatóan koreai fiatalok érkeznek hozzánk, hogy önkéntes munkával járuljanak hozzá egy-egy református intézmény felújításához. A koreaiak tervei között szerepel egy egészségügyi program beindítása, amely ingyenes orvosi szolgálatot nyújt némelyik szegény kelet-magyarországi térségben.

Bár a protestantizmust a puritánság jellemzi, a koreai gondolkodásmód szerint Isten jelenlétének egyik bizonyítéka a létszámbeli növekedés és az anyagiakban is megnyilvánuló gyarapodás. A fejlődés azonban egy idő után óhatatlanul megtorpan, ami könnyen belső válsághoz és szakadáshoz vezethet. A koreai presbiteriánusok a magyar reformátusok példáján keresztül megtapasztalhatják, hogy az egyház folyamatos növekedés nélkül is betöltheti küldetését a társadalomban – érzékelteti a külügyi hivatalvezető, mit tanulhatnak a koreai keresztények a több évszázados hagyománynyal bíró magyar reformátusságtól.

Mostanában persze a koreaiak nem a kontinenseken átívelő keresztény kapcsolatok, hanem a kommunista észak és a kapitalista dél katonai konfliktusa miatt szerepelnek a hírekben. A dél-koreai presbiteriánusok aláírás-gyűjtési kampányba kezdtek egy békeszerződés megszületése érdekében, csatlakozásra és szolidaritásra kérve a hazai reformátusokat is. Ódor Balázs elmondása szerint még nincs hivatalos döntés arról, hogy a magyarországi reformátusok beszállnak-e az aláírásgyűjtésbe, anynyi viszont biztos: az Egyházak Világtanácsában és más nemzetközi fórumokon mindent elkövetnek, hogy hozzájáruljanak a háborús feszültség csökkentéséhez.