Polt Péter újrázhat
Polt Péter – akit Schmitt Pál köztársasági elnök jelölt a posztra, mivel a hivatalban lévő legfőbb ügyész, Kovács Tamás mandátuma december 13-án lejár (Kovács aznap tölti be hetvenedik életévét) – másodszorra lett legfőbb ügyész. Az első Orbánkormány alatt, 2000-ben választották meg legfőbb ügyésznek először, akkor még feles többséggel és hat évre. Az elmúlt négy és fél évben a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági főosztályvezetőjeként dolgozott. Miután a Fidesz–KDNP a közelmúltban módosította az alkotmányt és az ügyészségi törvényt, a legfőbb ügyész megválasztásához már kétharmados szavazati többségre volt szükség. Új mandátuma pedig kilenc évre szól, feltéve, hogy a megbízatása lejáratakor hivatalban lévő Országgyűlés képes lesz minősített többséggel utódot választani. Mert ha nem, a mostani alkotmánymódosítás értelmében Polt addig maradhat hivatalban, amíg nem sikerül megválasztani az új legfőbb ügyészt.
Ugyancsak újdonság lesz számára az előző ciklusához képest, hogy immár a legfőbb ügyész nem interpellálható az Országgyűlésben. Erről Polt Péter (még legfőbbügyészjelöltként) a múlt héten az alkotmányügyi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „nem egyeztethető össze a legfőbb ügyész interpellálhatósága az ügyészség független státuszával, az Alkotmánybíróság határozata szerint”. Az interpellálhatóság nem segítette a jogállami értékek megőrzését. És ez megfelel az európai trendnek”. Ugyanerről a leköszönő legfőbb ügyész, Kovács Tamás lapunknak korábban úgy nyilatkozott: eddig sem volt következménye annak, ha a törvényhozás nem fogadta el az interpellációra adott válaszát. Ráadásul – tette hozzá – a szakbizottságban később mindig elfogadták a válaszát.
A parlamenti titkos szavazás előtt Lázár János Fidesz-frakcióvezető a parlamentben tartott sajtótájékoztatón közölte: egyhangúlag támogatja a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciószövetég Polt Péter legfőbb ügyésszé választását. Arra a kérdésre, hogy szerinte Polt Péter megválasztása legfőbb ügyészszé „növeli-e annak az esélyét, hogy Gyurcsány Ferencet vasban vigyék a tömlöcbe”, Lázár János úgy fogalmazott: ezt a kérdést nem tudja megválaszolni, mert ő nem a Magyar Köztársaság bírája. Az igazságszolgáltatás fog ebben a kérdésben állást foglalni – jegyezte meg.
Az MSZP és a Jobbik a titkos szavazásmegkezdése előtt egyértelművé tette: nemmel fognak szavazni.
Az MSZP azért, mert – mint Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető megindokolta – „markánsan nem értenek egyet azzal”, ahogy a kormánytöbbség megváltoztatta az ügyészségről és a legfőbb ügyészről szóló jogszabályokat, és mert Polt Pétert ők nem tartják pártpolitikától független, semleges jelöltnek, mert a Fidesz tagja, képviselőjelöltje volt. (Polt: 1994-ben a Fidesz színeiben indult a képviselő-választásokon, de nem szerzett mandátumot. 1995-ben kilépett a pártból mielőtt ombudsmanhelyettessé választották volna.
– A szerk.) Másrészt – folytatta Mesterházy – Polt Péter „örökös legfőbb ügyész” lehet, hiszen amellett, hogy kilenc évre szól a mandátuma, kétharmados többség kell majd a következő legfőbb ügyész megválasztásához. Ha az akkori kormánynak nem lesz ekkora parlamenti többsége, akkor az új legfőbb ügyész megválasztása lehetetlenné válik – vélekedett a szocialista pártelnök.
De az MSZP azzal sem ért egyet, hogy a legfőbb ügyész már nem interpellálható, mivel ezzel szerintük csökkent a parlament ellenőrző szerepe. Arra a kérdésre, miszerint „Polt Péter megválasztása esetén számítanak-e koncepciós perekre”, Mesterházy Attila azt válaszolta: reméli, Polt Péter rácáfol majd az ilyen jellegű előzetes várakozásokra és csak bízni tud abban, hogy ilyenben nem lesz partner. Ha az új legfőbb ügyész Fidesz-utasításokat hajtana végre, akkor egészen biztosan számíthatnak koncepciós perekre –tette hozzá az MSZP elnöke.
Gyüre Csaba Jobbik-alelnök még a titkos voksolás előtt Polt Péterről azt mondta: korábban fideszes politikus volt, így megválasztásával folytatódhat az a sorozat, amellyel a kormánypártok független pozíciókba egykori vagy jelenlegi pártpolitikusokat neveznek ki. A Jobbik az eddiginél szigorúbb munkát vár az ügyészségtől, és a törvényesség betartása mellett bízik abban, hogy Polt Péter megválasztása esetén komoly szakmai tervvel áll elő az elszámoltatás lefolytatásával, a korrupciós bűncselekmények felderítésével kapcsolatban. A jelölt személye mellett azzal sem értenek egyet, hogy a legfőbb ügyész mandátuma kilenc évre szól. De a Jobbik szeretné elérni azt is, hogy „a jövőben ismét csak büntetlen előéletű jogászok lehessenek ügyészek”, hogy hogyan, arról nem beszélt a Jobbikalelnök, elképzelésükhöz ugyanis az ügyészségi törvény módosítására lenne szükség.
Az LMP-sek Polt Péter bizottsági meghallgatásán tartózkodtak; szakmailag ugyan megfelelőnek tartják a felkészültségét, de Schiffer András frakcióvezető már a Schmitt Pál köztársasági elnöknél tartott konzultáción is felhívta a figyelmet: azt várják, hogy az államfő olyan jelöltet nevezzen meg, akinek a pártatlanságával kapcsolatban nem vetődhet fel kétely.
Polt Péter
1955-ben született Budapesten.
1980-ban summa cum laude minősítéssel elvégezte az ELTE állam- és jogtudományi karát, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát. 1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott. 1983-tól az ELTE Jogi Karán tanársegéd, 1985-től adjunktus volt a büntetőjogi tanszéken.
