„Ez nem tudatlan nők szerveződése”
F. Várkonyi Zsuzsa pszichológus szerint a szülések egyik típusánál előre látható, hogy nagy a kockázat, ilyenkor mindenképpen a kórházi szülés a helyes döntés. Azoknál a nőknél viszont, akiknél nagy valószínűséggel nem várható komplikáció, akkor lesz békés, ennélfogva a későbbiekben káros következmények nélküli a szülés, ha háborítatlanul, lehetőleg női szüléskísérő közreműködésével zajlik a folyamat. De előfordul olyan eset is, amikor nem lehet látni előre a komplikációt, de az mégis bekövetkezik – ilyenkor van szükség arra, hogy legyen együttműködő és könnyen elérhető kórházi háttér, hogy senki ne kerüljön veszélybe.
– A nők nagy többsége akkor jár jól, ha háborítatlanul szülhet, és olyan környezetben, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. A szülés természetes hormonellátása bármilyen külső ijedtséget kiváltó beavatkozásnál szaggatottá válik, leáll. Ilyen esetekben elhúzódó szülésre lehet számítani –mondja a pszichológus a NOL sorozatában, a Rálátásban. Hangsúlyozza, a megakasztott, beavatkozásokkal zsúfolt szülések következményeiről világszerte rengeteg kutatás számol be. Így az autizmus, az anorexia és a drogozás kialakulása összefüggésben van a traumatikus szülésekkel.
Miért van mégis akkora ellenállás, hogy húsz éve nem bírják szabályozni a bábák működését? – Mondhatnám naivan, nem tudom, kinek az érdeke, hogy a szülések nagy része ne legyen háborítatlan. A valóságban mindenki tudja, hogy ez kenyérharc. A bábák világszerte jóval alacsonyabb tarifával dolgoznak, mint az orvosok. Ebben a vitában nem szakmai, hanem megélhetési érvek vannak – állítja F. Várkonyi Zsuzsa, aki Hollandia példáját említi, mennyire erős az összefüggés a bonyodalommentes szülések és a szüléseket kísérő személyzet hozzáállása között. Ott ugyanis a gyerekek hetven százaléka úgy jön világra, hogy a szülésnél nincs orvos, és csak egy százalék a császármetszések aránya. – A bábák ismerik azokat a „lágy eszközöket”, amelyekkel egy elakadt szülést továbbgördítenek.
Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogvédője szintén azt hangsúlyozza, hogy nem a szülés helyszíne a meghatározó. – Az erőszakot elszenvedő nők sem attól lesznek traumatizáltak, hogy utcán vagy az otthonukban történik az erőszak – fogalmaz. – Ha egy orvost vagy szülésznőt megkérdezünk, valószínűleg nem érti, miért említünk erőszakot a szülés kapcsán, hiszen ők úgy érzik, az ellátás során a lehető legnagyobb körültekintéssel járnak el – mondja. Arra a kérdésre, mik történnek az ellátás során, amelyek erőszakhoz hasonlatos traumákhoz vezethetnek, azt válaszolja, ilyen lehet egy rettenetes fájdalommal járó gátmetszés. Példaként említi még a hátára fektetett szülő nőt, akinek a lá bait kikötözik. – Sok nő éli át azt, hogy a vajúdás pillanataiban a kórházi személyzet jön-megy, idegen orvosok vizsgálják meg: úgy érezheti magát, mint egy nyilvánosházban, és nem úgy, mint élete legintimebb pillanatában. Nagyon ritka az olyan nő Magyarországon, aki ne tudna ilyen példákat felsorolni – mondja Spronz Júlia, hozzátéve, hogy az orvosok nem akarnak rosszat a nőknek. A protokoll a rossz.
– Az otthon szülés lehetőségéért folytatott harc ugyanolyan emberi jogi küzdelem, mint amilyen a nők oktatásban való részvételéért, a választójogukért vívott küzdelem volt – mondja Keveházi Katalin, aMagyar Női Érdekérvényesítő Szövetség titkára, aki emlékeztet arra: a háborítatlan szülésért küzdők mozgalma nem tudatlan nők szerveződése, akik nincsenek tisztában az esetleges komplikációkkal. – Ez a mozgalom a választás szabadságáról szól: felelős nők szakemberekkel együtt meg tudják hozni azt a döntést, hol, milyen körülmények között szüljenek.
– Két modell áll szemben egymással. Az egyik a férfiuralmú, hatalmi helyzetet monopolizáló orvosi szülészeti, a másik egy női együttműködésen alapuló bábai modell – ez már Hadas Miklós szociológus véleménye. Szerinte sem az a lényeg, hol történik a szülés, hanem az, hogyan. – A fejlett nyugati országokban már 15–20 éve áttértek a bábai modellre, az esetek 80 százalékában ugyanis nincs szükség orvosi jelenlétre, mert a szülés egy olyan folyamat, amit a nők teste tud. Nincs kóreset, nincs betegség, a szülés egészséges folyamat. Az orvos a beavatkozásokat gyakran azért teszi, mert a protokoll előírja, és fél a műhibaperektől. Az orvosoknak 2009-ben négymilliárd forint hálapénzt fi zettünk ki a szülészeteken. Ez az összeg a beavatkozások számát lélektanilag is növeli, mert az orvos fontossá akarja tenni munkáját. A protokoll átalakítása a legnagyobb feladat. A bábai modell alapján biztonságosabb, kellemesebb, takarékosabb a szülés – összegzi Hadas Miklós. Lesley Page professzor, bábaszaktekintély azért utazott Magyarországra, hogy a fordulópont előtt álló magyar szülészeti reformhoz szakmai segítséget nyújtson. A NOL Rálátás sorozatának a professzor – aki 1965 óta kísér otthon és kórházban is szüléseket – úgy nyilatkozott, hogy az egész világon hír Geréb Ágnes bebörtönzése. Ezért 30 nemzetközi szaktekintéllyel együtt írta alá azt a petíciót, amelyben szabadon bocsátását követelik. „Bába minden nőnek kell, némelyiknek orvos is” – idéz Lesley Page egy brit mondást. Hozzáteszi, az otthon szülés alacsony kockázatú várandósság esetén olyan biztonságos, mint a kórházi.
Tovább egyeztetnek
Az egészségügyért felelős államtitkárság jogszabálytervezetet dolgozott ki arra vonatkozóan, ki szülhet otthon, és ki nem. Kizáró ok lesz például az ikerterhesség, a nagy magzat, a korábbi császármetszés. A Szülők a Szabad Szülésért Társaság úgy nyilatkozott, „ez a tervezet a valaha volt legjobb javaslat a témában, ami némi szakmai egyeztetés után alkalmazható lesz”. A „némi” azt jelenti, hogy még vannak vitás kérdések.
