Szájer nemet mond a két kamarára
Magyarországnak van egy jól működő, a szuverenitást megfelelően kifejező parlamentje, ami egy házzal megfelelően működik. Nincs szükség egy olyan kamarára, amely részben lassítja, részben pedig tovább növeli az amúgy is nagyméretű politikai elit létszámát – szögezte le Szájer József pénteki sajtótájékoztatóján. Az EP-képviselő, aki tagja Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányozó testületének, nem ért egyet azzal a javaslattal, miszerint az új alaptörvény akkor lenne módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, kétharmaddal határozna. „Felléphet az igénye a ciklus közbeni alkotmánymódosításnak is” – jegyezte meg. Lapunknak fideszes politikusok azt mondták: elképzelhetőnek tartanak egy olyan megoldást is, mely szerint, egy ciklus alatt a képviselők négyötödének a szavazatával lehetne módosítani az alaptörvényt.
Szájer nem híve annak, hogy a magyar zászlóban megjelenjen a címer. Mint mondta, büszke arra, hogy Magyarországnak olyan zászlaja van, amely a legegyszerűbb heraldikai elemekkel büszkélkedhet. Felhívta a figyelmet, hogy a munkaanyagban leírt megoldások, még nem tekinthetők véglegesnek, sőt „a nyitott vita” tovább folytatódik. Az MSZP úgy látja, a munkaanyag alapján az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz.
Bárándy Gergely elnökségi tag szerint a koncepcióban semmiféle konszenzus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitákból kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győztesen. A Lehet Más a Politika szerint a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé kétharmados többséggel elfogadni az új alkotmány későbbi módosítását.
Schiffer András frakcióvezető „hajmeresztőnek”, és a „cinizmus csimborasszójának” nevezte ezt, és azt kérdezte: miért kell nagyobb legitimáció az új alkotmány későbbi megváltoztatásához, mint annak elfogadásához. A Jobbik radikálisabb alaptörvényt szeretne; Dúró Dóra kifogásolta, hogy a tervezet több bekezdése megegyezik a ma hatályos alkotmánnyal.
A kormányoldal és az ellenzék – elsősorban és legfőbbképpen az MSZP – közötti nézetkülönbségek egyik oka, hogy a kereszténységre, a Szent Koronára vagy a történelmi alkotmányra utaló fordulatoknak helye vane az alaptörvényben. Fontosabb gyakorlati következményei lehetnek azonban annak, hogy a jelenleginél lényegesen kisebb terjedelmű alkotmány készül, amelyből számos fontos garanciális elem kimarad és kétharmados törvényekbe kerül.
Így ma nemigen tudni – érvelnek ellenzéki oldalon –, hogy például az alkotmánybíráskodással vagy az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos részletszabályok miként alakulnak. Jószerével egyetlen mondattal intézik el a sajtószabadság kérdését is, tehát arról ugyancsak kizárólag kétharmados törvények rendelkeznek majd. Hiányzik a koncepcióból a jogbiztonság, a visszamenőleges törvénykezés tilalma, és nem jelenik meg kellő súllyal az emberi méltósághoz való jog védelme sem – teszik hozzá.
Egyébként a rendszerváltozás óta nem ez az első alkotmányozási kísérlet, hiszen a kétharmados többséggel bíró Horn-kormány idején is próbálkoztak ezzel, de az MSZP-n belüli viták miatt leállt az alkotmányozás. Akkor azonban a jelenleginél lényegesen részletesebb szabályozási koncepció született – állítják a dokumentum készítésében közreműködő szakértők –, amelyhez képest a mostani munkaanyag több kérdésben is adós marad a válasszal.
Természetesen más lett volna már a preambulum is. Abban utaltak volna ugyan Magyarország történelmi hagyományaira és a magyar államiság ezeréves folytonosságára, de emellett inkább az alkotmányosság egyetemes értékeit: a szabadságot, az egyenlőséget és a testvériség szellemét, az emberi és állampolgári jogokat, azok védelmét, a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartását emelték volna ki.
A korábbi koncepcióban alapvető követelményként fogalmazódott meg egyebek mellett a jogbiztonság – beleértve a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát –, valamint az egyes jogok érvényesülése intézményi garanciáinak rögzítése, ám ilyesmi a mostani javaslatban nem szerepel. Míg a korábbi dokumentum rögzítette az állam és egyház szétválasztásának, az állam világnézeti semlegességének elvét is, amiről ma senki nem beszél.
Az egykori alkotmánynak része lett volna az alapjogok és az azok garanciáit biztosító intézményrendszer részletes felsorolása, továbbá az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos lényeges szabályok meghatározása. Jóval nagyobb terjedelmet szenteltek a rendvédelmi szervek tevékenységének, illetve a garanciáknak is.
Az 1997-es tervezet szerint az alaptörvény szabályozta volna a parlamenti kisebbség jogait, amire ezúttal utalás sincs. Ugyancsak az alkotmányban írták volna elő a szociális partnerek közötti együttműködés és egyeztetés kötelezettségét. Az egykori alkotmányozók egyébként még arra is ügyeltek, hogy az alaptörvény szenteljen kiemelt fi gyelmet a fogyatékkal élőknek.
