Hoffmann Rózsa szerint az utóbbi évek alatt sajnos háttérbe szorult a nevelés az oktatási intézményekben, ami azt eredményezte, hogy a „gyerekek nem találták meg jól a helyüket” az iskolában, ahol a szerepüket túldimenzionáló néhány szülő is sokszor megengedhetetlen módon lépett fel a pedagógusokkal szemben.

A új közoktatási törvény koncepciója egyértelműen körülhatárolja és harmóniába hozza a pedagógusok, a diákok, valamint a szülők kötelezettségeit és jogait.

Kiemelte: a leszakadás megakadályozása és a tehetségek egyidejű fejlesztése szerintük az egyéni bánásmód előtérbe helyezésével hozható összhangba, ezért két új elemet is létrehoznak a kis csoportokban történő fejlesztés segítésére. Az egyik az iskola megkezdése előtti úgynevezett „nulladik év”, amelyre azért van szükség, hogy a még iskolára nem érett gyerekek ne maradjanak nyolcéves korukig az óvodában. Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése – mutatott rá.

A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben is komoly kritériumokat kívánnak felállítani annak érdekében, hogy csak a valóban sikeres tehetséggondozást végző intézmények maradhassanak fenn.

Az oktatásért felelős államtitkár elmondta továbbá, hogy a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal-emelkedésével arányos növekedését. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük.