A szombati demonstráció az első lépése lehet egy olyan sorozatnak, amely a megfelelő párbeszédre kényszeríti a kormányzatot – mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke az érdekképviseleti konföderációk hét végére tervezett demonstrációja kapcsán. Mint arról már lapunk is beszámolt korábban: szombaton, délelőtt tizenegy órakor tüntetést tartanak a kormány intézkedései ellen a szakszervezetek a budapesti Roosevelt téren.

A demonstrációt azért tartják, mert álláspontjuk szerint az elmúlt hónapokban a társadalom jelentős részét hátrányosan érintő törvénykezési gyakorlat folyt, a már megszületett törvények és a benyújtott, döntésre váró jogszabálytervezetek többsége sérti a jogbiztonságot, veszélyezteti a munkavállalók érdekeit, és mert a kormány a tizenhárom év alatt összegyűjtött magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat három év alatt más célokra akarja elkölteni.

A szakszervezeti konföderációk vezetői tegnap bejelentették: a munkavállalókat érintő kérdésekben egyeztetést, „igazmondást” és az eddig meghozott intézkedések egy részének felülvizsgálatát várják a kormánytól. A szombati demonstrációval kívánnak nyomatékot adni a kormány jogalkotási módszerei, a tizenhat százalékos szja, a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése és a kilencvennyolc százalékos különadó elleni tiltakozásuknak. Utóbbi adónemről egyébként Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke úgy vélekedett: ha a kormány csak fél órát tárgyalt volna a szociális partnerekkel a kérdésről, nem születhetett volna meg a „Rákosi-féle, kuláktörvényeket” idéző jogszabály.

Varga hangsúlyozta, azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a közszférában tervezett nullaszázalékos béremelés az infláció és az adórendszer változása miatt keresetcsökkentést jelent a többségnek. A különadó pedig szerinte megbélyegzi azokat a közalkalmazottakat, akik pusztán szakmai kvalitásaik miatt jobban kerestek és ezért magasabb végkielégítést kaptak. „Ha valakinek egy törvény határozza meg a havi bérét és egy másik törvény határozza meg, hogy a munkaviszony megszűnte után neki mennyi jár, az nem ütközhet a jó erkölcsbe” – mondta a SZEF első embere.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint ha Magyarországon minden jogszabály és alapérték megkérdőjelezhető a kétharmad birtokában, akkor a jogbiztonság sem áll biztos alapokon. Az MSZOSZ első embere is kritizálta az új adórendszert, mondván, az a bérből és fizetésből élők jelentős részének keresetcsökkentést jelent. Pataky szerint az egykulcsos rendszer sehol nem vált be eddig, mégsem hiszi, hogy a kormány változtatni fog rajta. Abban azonban bízik, hogy a szakszervezetek részeredményeket érnek el a tárgyalások során.

Mindhárom szakszervezeti vezető egyértelművé tette, hogy demonstrációjuknak nincs politikai oka; amit bizonyít, hogy az előző kormányok idején is felszólaltak és tiltakoztak bizonyos intézkedések ellen. Nem így gondolja azonban például Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, aki a Magyar Nemzetnek azt mondta: azért maradnak távol a tüntetéstől, mert bár több felvetést is jogosnak tartanak, „az akció formájáról és sietős megszervezéséből érződik a politikai szándék”. Hasonlóképp nem vesznek részt a Munkástanácsok; az elnök Palkovics Imre azzal indokolt: „a témák hecckampányízű tálalása egyértelmű politikai szándékra utal”.

A szombati szakszervezeti demonstráció mindenesetre az első olyan jelentős érdekvédelmi megmozdulás lesz, amely azt mutatja: a szakszervezetek sem értenek egyet a kormány intézkedéseivel. A SZEF, az Autonómok és az MSZOSZ mellett részvételét jelezte korábban az Állandó Ágazati Szakszervezeti Fórumot alkotó tizenhat tömörülés is.