Stúdió a plébánián
A vörösiszap-katasztrófát követő hetekben a 17 éves Juhász Bálint, az ajkai Bródy Imre Gimnázium 11. évfolyamos diákja jó néhány napot hiányzott a suliból. Két-három naponta tűnt el az iskolából, utólag mégis minden hiányzását igazolták. Csakúgy, mint további négy-öt iskolatársáét, akikkel egymást váltva tanítási időben rádiózni indultak. Nem műsort hallgatni, hanem élő adást készíteni. Azoknak az embereknek, akiknek a sorsát egyetlen nap alatt megváltoztatta vörösiszap-áradat.
– A tragédia napján az elsők között értem ki Kolontárra, még a tűzoltók előtt – idézi fel az eseményeket Juhász Bálint, az ajkai diákok által három éve működtetett Best FM internetes rádió főszerkesztője.
– Eleinte a kíváncsiság hajtott, de amikor szembesültem a látvánnyal, azon kezdtem gondolkodni, hogy miben tudnék segíteni. Tizennégy éves koromig Kolontáron éltem, az áldozatokat személyesen is ismertem. Látva az óriási zűrzavart és fejetlenséget, adta magát az ötlet: be kell indítani egy helyi rádiót, ami hiteles és friss információval látja el a környéken élőket. A lelkesedéssel, a helyismerettel, a szükséges stúdiótechnikával, az élő adások szerkesztésével nem is lett volna problémája a Best FM diákcsapatának, ám addig csupán az interneten voltak hallhatóak, azaz nem rendelkeztek saját frekvenciával. Az ajkai fiatalok váratlan segítséget kaptak a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetétől: a negyven független rádiót tömörítő szervezet egy nappal a katasztrófát követően felajánlott egy adókészüléket, amelynek segítségével Devecserből a 103,00-as frekvencián megszólalhatott a Közös Hullámhossz Hírszolgálat adása az éterben.
Az első napokban reggel hattól éjfélig, később reggel nyolctól este nyolcig szólt az élő adás, amit részben a Best FM ajkai stúdiójában, részben a devecseri plébánián kialakított alkalmi stúdióban készítettek. A műsort az ország különböző pontjairól érkező felnőtt rádiósok és az ajkai diákok közösen szerkesztették.
– Az volt az alapkoncepció, hogy minél több olyan információt közöljünk a vörös iszap sújtotta térségben élőkkel, amelyek elsősorban a számukra lehettek nagyon fontosak – mondja Juhász Bálint. – Minden alkalommal közöltük például, hogy mikor tartanak lakossági fórumokat, az egyes segélyszervezetek hol osztják az adományokat, a kitelepítéskor mit kell tenniük az érintetteknek, vagy éppen mikor nyit újra a gázcseretelep vagy a benzinkút.
A diák rádiósok a tragédiát követő hetekben a térségbe látogató valamennyi politikust és közéleti szereplőt megszólaltatták a Közös Hullámhossz Hírszolgálat adásában, interjúi kat, riportjaikat, fotóikat számos országos médium is átvette. A helyiek egyébként gyorsan „rákaptak” a rádióra: Devecserben, Kolontáron és Ajkán hetekig ez az adó volt az egyik leghallgatottabb. A devecse riek egyébként elmenekülni sem tudtak volna az adás elől, mivel a kisváros főterén a templom falára erősített hangszórókból egész nap szólt a műsor.
Toldi Tamás, Devecser polgármestere szerint a település sokat köszönhet a Közös Hullámhossz Hírszolgálatnak.
– Különösen az első hetekben ez volt az elsődleges hiteles hírforrás a katasztrófa károsultjai számára – mondja a polgármester. – Az önkormányzat is gyakran a rádióadás segítségével tudta eljuttatni a leghatékonyabban az aktuális közleményeit az emberekhez.
A Közös Hullámhossz Hírszolgálat lassan befejezi devecseri működését, ma már csak napi néhány órás az élő adás. A Best FM diákcsapata most azt tervezi, hogy jövő áprilisban megpályázza az Ajkán és környékén fogható úgynevezett kisközösségi frekvenciát. Ha sikerrel járnak, a világhálóról újra kiléphetnek az éterbe.
Juhász Bálint például az érettségit követően a Budapesti Műszaki Egyetemre készül közlekedésmérnöknek. Abban nem biztos, hogy felnőttként is a média világában szeretne majd érvényesülni, de abban igen, hogy soha nem fogja abbahagyni a rádiózást.
Nem kerülnek kalapács alá a Mal-vezér ingatlanjai
Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság szóvivője jogi nonszensznek minősítette a Magyar Nemzet pénteki számában megjelent információt, miszerint a bírósági végrehajtó megkezdte Bakonyi Zoltán zár alá vett ingatlanjainak értékesítését. Amint arról lapunk is beszámolt, a Veszprémi Városi
Bíróság még október 22-én hozott döntést arról, hogy zár alá vonja a Mal Zrt. vezérigazgatójának vagyonát. Kahler Frigyes kérdésünkre válaszolva elmondta: a zár alá vétel úgynevezett biztonsági intézkedésnek számít, aminek pontosan az a célja, hogy a büntetőeljárásban gyanúsítottá vált személy vagyonában semmilyen változás ne történhessen a jogerős bírósági ítélet meghozataláig. A bírósági szóvivő szerint laptársunk feltehetőleg azt érthette félre, hogy a zár alá vétel technikai lebonyolítása a bírósági végrehajtó feladata, neki kell a földhivatalokban az ingatlanok tulajdoni lapjára rávezettetni a zár alá vétel tényét. Bánáti János, a Mal-vezér ügyvédje elmondta: valóban tíznél több ingatlan zár alá vétele történt meg a napokban, ám ezek összességében nem képviselnek jelentős értéket, mivel részben mezőgazdasági hasznosítású, illetve kis alapterületű ingatlanokról van szó. (Cs. P.)
