– Nem maradt más ingóságom, mint az a ruha, amit a katasztrófa napján viseltem – mondja Konkoly József nyugdíjas honvéd zászlós. – A teljes vagyonomat elvitte az a bizonyos „nem veszélyes anyag”.

A 44 éves Konkoly József következetesen „nem veszélyes anyagként” beszél a vörös iszapról, keserű iróniával utalva a Mal Zrt. vezetőinek az október 4-i tragédia után kiadott közleményére, amelyben a tározóból kiömlött iszapról azt állították, hogy az egészségre ártalmatlan.

Ő volt az, aki a vörösiszapömlést követően elsőként indított pert a Mal ellen.

– Katonaként két külföldi misszióban vettem részt, Irakban és Boszniában is szolgáltam, elhiheti, hogy hozzászoktam a veszélyes szituációkhoz, a problémák gyors megoldásához – magyarázza Konkoly József . – Az iszapömlés után számomra hamar kiderült, hogy az állami kártalanítás el fog húzódni, ezért úgy láttam, hogy minél gyorsabban perelni kell a károkozó céget.

Konkoly József hét évvel ezelőtt vásárolt Devecserben egy 56négyzetméteresházat, amelyhez dupla garázs és egy kazánház is tartozott. Az évek során folyamatosan újította fel az ingatlant, 2010 őszéig kicserélte az összes nyílászárót, és nekilátott a fűtéskorszerűsítésnek. Az iszapáradat azonban lakhatatlanná tette a házát, amit azóta a szakértők bontásra ítéltek. Használhatatlanná váltak az ingóságai is. A Mal ellen benyújtott keresetében 16,1 millió forintos vagyoni és 3,2 millió forintos nem vagyoni kár megtérítését kérte.

A Fővárosi Bíróságon folyó perben már az első tárgyalási nap előtt született egy döntés: a bíróság október 20-án úgynevezett elsődleges intézkedéssel – a per kimenetelétől függetlenül – 10 millió forint azonnali kárenyhítés megfizetésére kötelezte a Malt, ám ezt a cég megfellebbezte, így az összeg kifizetéséről a Fővárosi Ítélőtáblának kell kimondania a döntő szót.

A per első tárgyalási napján világossá vált, hogy a felek más-más oldalról közelítik meg a problémát.

Ruttner György, az alperes Mal Zrt. jogi képviselője szerint az a fő kérdés, hogy mi okozta a gátszakadást. Erre válasszal is szolgált: szerinte olyan külső, elháríthatatlan körülmények idézték elő a tragédiát, amelyekért a Mal nem tehető felelőssé. Ruttner megismételte azt a korábbi – az elsődleges szakértői véleményre alapozott – állítását, miszerint a szokatlanul esős időjárás, illetve az amiatt bekövetkezett talajtörés okozhatta a gátfalomlást.

Hidasi Gábor, a felperes jogi képviselője viszont azt szeretné bizonyítani, hogy a Malnak lehetősége lett volna megelőzni a tragédiát.

– A timföldgyár tározója nem azért veszélyes, mert vörös iszapot tároltak benne. Akkor is veszélyes lett volna, ha málnaszörpöt töltöttek volna bele, mégpedig a hatalmas mennyiség és a magas támfalak miatt. Konkoly József kárát az okozta, hogy a Mal nem tudta megvédeni a lakott területeket az áradattól. Nem azt állítjuk tehát, hogy a Mal hibájából szakadt le a gát, hanem azt, hogy a cég nem épített védműveket a tározó köré, amivel elháríthatta volna a veszélyt –érvelt Hidasi Gábor, aki egyébként a konkrét kárösszeg megállapítása előtt egy úgynevezett közbenső ítélet meghozatalát kérte a bíróságtól.

Ez az ítélet a jogalapról szólna, azaz a felperes reményei szerint kimondaná, hogy a Konkoly Józsefet ért károkért a Mal Zrt. a felelős. A tét óriási, hiszen egy ilyen precedensértékű döntés után – ami egyébként jogi szempontból megerősítené a Mal felelősségét korábban már megállapító kormányhatározatot – megnyithatná a céggel szembeni kártérítés lehetőségét a sokat szenvedett családok számára.

Miközben zajlik az első per, Konkoly József más forrásokból is megpróbálja enyhíteni a kárát. A biztosítójától például 150 ezer forintot, a Mal Zrt.-től és a kármentő alapból 100-100 ezer forintot kapott. Segített rajta a devecseri önkormányzat is: a honvédség által a városnak átadott egykori katonalakások közül megkapta az egyiknek a bérlői jogát, ám egyelőre nem költözött be, mivel még nem tudta bebútorozni az ingatlant. Jelenleg a szomszédos Pusztamiskén élő nővérénél lakik.

A devecseriek közül sokan azt hiszik, hogy a nyugdíjas katona két helyről – a Maltól és a magyar államtól – is kártérítéshez akar jutni, azaz jóval több pénzt szeretne kapni a tényleges káránál. Erről azonban szó sincs, hiszen Konkoly József az állami kárenyhítésbe csak azok után kapcsolódhatott be, hogy írásban vállalta: a kártérítési perben megítélt összegből viszszafizeti azt a részt, amelyet az állam időközben megelőlegezett a számára.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor mi értelme van a pernek, Konkoly József azt válaszolta:

– Az államtól csak az anyagi károm megtérítésére számíthatok, a bíróságon azonban nem vagyoni kártérítést is követelhetek a cégtől. Márpedig sok olyan veszteség is ért, aminek értéke pénzben nem fejezhető ki, de számomra mégis felbecsülhetetlen, pótolhatatlan. Odaveszett például az összes fényképalbumom, köztük a katonai missziók során készített fotóim, de megsemmisültek az emléktárgyaim is. Velük együtt elvesztettem a múltamat, végső soron az életem egy jelentős részét is.

Az illetékes földhivatalokban a napokban zároltak több olyan fővárosi és balatoni ingatlant, amelyek a halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsított Bakonyi Zoltánnak, a Mal Zrt. vezérigazgatójának a tulajdonában vannak. A vagyonzárról szóló elsőfokú döntést október 22-én hozta meg a Veszprémi Városi Bíróság, ám a később jogerőssé vált végzés végrehajtására csak most került sor.

„Megsemmisültek az emléktárgyaim is, velük együtt elvesztettem a múltamat”