Másra nem is hivatkozhatnak, mert az AB jogkörének korlátozása miatt az adótörvények alkotmányellenességét kizárólag az emberi méltóság sérelme esetén semmisíthetik meg.

A beadványban – amit ügyvédként Kolláth György jegyez – kifejtik: az emberi méltóság olyan veleszületett jog, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az állam sem teheti meg, hogy megfelelő indok nélkül avatkozzon bele a magánszféra viszonyaiba, mert erre csak alapos okkal és az elkerülhetetlenül szükséges mértékig van lehetősége. A magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése – ami a tagdíjakkal és hozamaival való önrendelkezési jog korlátozása – viszont kizárólag a költségvetési bevételek növelését szolgálja, ami nem tekinthető a beavatkozást megalapozó alkotmányos oknak.

A kötelező magánnyugdíjpénztárak az önkormányzatiság elvén működő autonóm szervezetek, amelyek működésére, többek között a befektetések módjára a tagok megfelelő befolyást gyakorolhatnak. Ugyanakkor folyamatosan ellenőrizhetik a saját számlájukon rendelkezésre álló összeget, amellyel a nyugdíjjogosultság elérése esetén szabadon rendelkezhetnek. A kifogásolt jogszabályok ezektől a lehetőségektől fosztják meg az érintetteket, áll a beadványban.

Az AB eddig az emberi méltósághoz való jogból több részjogosítványt bontott ki: ilyen például az önazonossághoz vagy az önrendelkezéshez való jog, a cselekvési szabadság, a magánszféra védelme. Az indítvány szerint így nincs akadálya annak, hogy a testület az adott ügyben is megállapítsa az önrendelkezési jog, a cselekvési autonómia sérelmét.