Százötvenmillió forint bevételt tervez médiumok megbírságolásából a Médiahatóság – derül ki a parlamentnek benyújtott költségvetési javaslatból. Az összeg az idei évre tervezett bírságbevétel négyszerese, ami arra utal, hogy a Médiahatóság élni is kíván kibővített jogkörével, amit a fideszes médiatörvény biztosít számára 2011-től.

A Médiahatóság kizárólag fideszes delegáltakból álló médiatanácsa a készülő törvény alapján nemcsak a közszolgálati és kereskedelmi televíziók és rádiók, hanem a nyomtatott és az internetes sajtó – tehát gyakorlatilag az egész magyar média – felett is ellenőrzést gyakorolhatna, és mint ilyen, komoly bírságokat is kiszabhatna. A Szalai Annamária – korábbi fideszes médiapolitikus – által irányított hatóság napilapokat legfeljebb 25, hetilapokat és online hírszájtokat 10, rádiókat és televíziókat akár 200 millió forintra is büntethetne, sőt el is hallgattathatna.

Megkezdődött a médiatörvény parlamenti vitája

A bírságra mindazon médiumok számíthatnak, amelyek nem tartják magukat az új törvényi elvárásokhoz.

A tervek láttán a szakma képviselői felhördültek, ahogy a parlamenti ellenzék is. A médiában indult tiltakozó akcióhoz eddig viszonylag kevesen csatlakoztak – igaz, úgy tudjuk, csak nyomtatott és internetes lapokat kerestek meg. Eddig két hetilap: az Élet és Irodalom (ÉS) és a Magyar Narancs vállalta, hogy e heti (pénteken, illetve csütörtökön utcára kerülő) számukat üres címlappal jelentetik meg; a Narancs szerint a törvénytervezet totális ellenőrzést biztosítana a Médiatanácsnak, rajta keresztül a kormányzatnak a sajtó felett. „Ezzel Magyarországon 2011. január 1-jén megszűnne a sajtószabadság. Vele együtt lehetetlenülne el a vélemény és a szólás szabadsága is.”

– Sok cikket írtunk már a magyar alkotmányozásról, a médiacsomagról, de ezek hatástalanok maradtak. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalom sáncai mögül nem kívánnak vitát folytatni, csak döntéseket közölnek, kész tények elé állítják a sajtót, ahogy a bankokat vagy a nyugdíjbiztosítókat is – mondta kérdésünkre Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője. A tervezetet mélyen sajtó- és nyilvánosságellenesnek tartják, „ilyen korlátozás legfeljebb a szovjet utódállamokban fordulhat elő”.

Információnk szerint a Hírszerző.hu is tiltakozást tervez; a Népszava pénteki számában fejezi ki nemtetszését, a 168 Óra pedig Szalai Annamária portréjával a címlapján jelenik meg. A Népszabadság Alkotmánybírósághoz fordul, amennyiben a törvényt jelenlegi formájában fogadják el.

Menczer Erzsébet, a médiatörvény egyik beterjesztője szerint a tiltakozás is jelzi, hogy sajtószabadság van, így „mindenki azt csinál, amit akar”; ha a vevők megveszik, „akár 40 üres lapot is tartalmazhat”.

A szerdán kezdődött parlamenti vitában az ellenzék is a sajtószabadság súlyos megsértéseként értékelte a tervezetet, noha a kormányoldal részéről rendre azt hangoztatták a szónokok – köztükL. Simon László –, hogy „az európai szabályozáshoz igazodik, és garantálja a sajtószabadságot”. A szocialisták Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel szerintük a törvénnyel minden hazai médium pártfelügyelet alá kerülne. „A példátlan hatalmi koncentráció kilenc évre a médiahatóság, vagyis végső soron a Fidesz kezébe helyezi a média felügyeletét” – fogalmazott a vitában Mandur László szocialista politikus. Az LMP a sajtószabadság végét látja a törvénytervezetben. Karácsony Gergely a vitában azzal érvelt, a hatósági felügyelet kiterjesztése súlyos fenyegetettséget jelent a sajtószabadságra.

Mindezek után a Fidesz–KDNP annyi „engedményt” tett, hogy egy tegnapi módosítással visszavonnák az azonnali bírságolást, magyarán mégsem kell azonnal fizetni, ha az érintett médium bírósághoz fordulna – csak ha a bíróság is jogszerűnek ítéli a szankciót.