„Az ügy még nincs lezárva, mert első fokon a bíróság annak csak harminc-negyven százalékát derítette fel” – jegyezte meg Kulcsár Attila a Fővárosi Ítélőtábla előtt, amikor a per során először májusban megszólalt. Akkor közel egyórás monológjában egykori ügyfeleit nem kímélve megjegyezte: senkit nem érdekelt, milyen ügyletekből származik a pénz, csak azt nézték, hogy a beígért mesés hozam meglegyen, nem számított, hogy a bankókötegeket papírzacskóban kapták kézhez.

A Fővárosi Főügyészség – bár voltak olyan jogi szakértők, akik szerint indokolt és talán célszerű is lett volna csalásra változtatni a vádat – nem módosított: továbbra is különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Kulcsár Attilát és társait. Így erősen kétséges viszont, hogy bejönnek-e Kulcsár Attila várakozásai, azaz kiderül-e az igazság, vagy 60-70 százalékban továbbra is elfedve marad.

A brókerbotrány 2003 nyarán robbant ki, két hónappal azután, hogy Fehér Erzsébet, a Pannonplast vezérigazgatója a társaságban történt törvénytelen befolyásszerzés miatt bejelentést tett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Még májusban meghallgatta a felügyelet Kulcsár Attilát, a befolyásszerzés érdekében végzett szövevényes pénzügyi tranzakciókat lebonyolító K & H Equities brókercég vezető brókerét.

Június 16-án akkor még ismeretlen tettesek egy II. kerületi uszoda előtt rátámadtak Szász Károlyra, a felügyelet vezetőjére, aki kórházi ágyán rögtönzött sajtótájékoztatóján egyértelműen a Pannonplast-ügyben éppen befejezett felügyeleti vizsgálatot sejtette bántalmazásának hátterében. Napokon belül kiderült, hogy a K & H brókercégén keresztül állami pénzeket, az Állami Autópálya-kezelő Zrt. ott elhelyezett pénzét is felhasználták a törvénytelen befolyásszerzéshez. Az ügy így egyszeriben a parlamenti pártok politikai csatározásának középpontjába került.

A rendőrség július 7-én rendelt el nyomozást, és 17-re gyanúsítottként idézték Kulcsár Attilát, aki azonban Bécsből üzente meg a pénzmosás elleni osztály akkor vezetőjének, Molnár Csabának, hogy egyelőre nem kíván válaszolni a felmerülő kérdésekre. Molnár még aznap Bécsbe ment, ahol az osztrák rendőrség segítségével elfogta Kulcsárt.

Szeptember 5-én a hegyeshalmi határátkelőnél elfogták a K & H Bank még júliusban lemondott vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibort, és szökésétől tartva le is tartóztatták, bár vallomása szerint ő csak függönyt vásárolni ment volna Bécsbe.

Később a nyomozás fokozatosan fényt derített arra, hogy Kulcsár – többek szerint egyértelműen Rejtő E. közbenjárásának köszönhetően – példátlan hatalomra és befolyásra tett szert a brókercégnél. Elérte például, hogy személyes ügyfeleinek a bank nem küldött havi elszámolást befektetéseik hozamának alakulásáról, őket erről mindig személyesen Kulcsár tájékoztatta, és ő küldte el nekik (olykor papírzacskóban) taxis Gyuszival befektetésük hozamát.

A vád szerint Kulcsár 1998 és 2003 között 23 milliárd forintot sikkasztott a banktól és annak befektetőitől, s összesen mintegy nyolcmilliárd forint kárt okozott. A pénzt részben szálloda és bevásárlóközpont építésére fordította az érdekeltségébe tartozó Britton cégcsoporton keresztül, részben pedig VIP-ügyfelek befektetésének extra hozamát fizette ki belőle.

Kulcsárt első fokon nyolc évre ítélte a bíróság, és 230 milliós vagyonelkobzással is sújtotta, állítólagos mentorát, Rejtő E. Tibort ugyanakkor felmentette. Több vádlott kapott még letöltendő, illetve felfüggesztett börtönbüntetést. Rejtőén kívül csak néhány felmentő ítélet született.

Eljárási szabálytalanságok miatt a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás elrendelését kérte az ítélőtáblától. A tábla az ügyészi indítvány szerint döntött. Kulcsár Attilának pénteken lesz módja először beváltania korábbi ígéretét, miszerint segíteni fogja a szövevényes ügy tisztázását.

„Az ügy még nincs lezárva, mert első fokon a bíróság annak csak harminc-negyven százalékát derítette fel”