Hitelből törlesztik a hitelt
Az önkormányzati választások után Esztergomban a közvélemény megtudhatta, hogy az előző városvezetés jelentős tartozásokat, kifizetetlen számlákat hagyott az utódokra. Az ennek okán elindított adósságrendezési eljárás irányította rá a közfigyelmet a helyhatóságok sok esetben eltitkolt hitelállományára. Pénzügyi szakértők szerint egyes önkormányzatok rendkívül kockázatos gyakorlatot követnek: felhalmozott hiteleik törlesztőrészleteit újabb kölcsönökből fizetik ki.
Az önkormányzatok finanszírozásával is foglalkozó Kovács Gábor közgazdász, a győri Széchenyi Egyetem gazdasági elemzések tanszékének vezetője szerint pénzügyi szempontból elfogadhatatlan módszerről van szó. A hiteleket hitelekkel kiváltó testületek mármár elviselhetetlen terheket raknak a későbbi generációk vállára. Kovács Gábor elmondta: az önkormányzatok több mint 500 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényeket, teljes adósságállományuk pedig már meghaladja az ezermilliárd forintot.
Hiába azonban a jelentős tartozás, a települések többsége el akarja kerülni az adósságrendezési eljárást. Ez a pénzügyi válságkezelő megoldás –amely információink szerint jelenleg huszonöt települést érint – a csődöt megelőző állapot, ennek ellenére az érintett polgármesterek és a testületi tagok többsége retteg tőle. Az eljárás során ugyanis tételesen kiderülhetnek olyan különböző háttér-megállapodások, amelyeknek nyilvánosságra kerülésük komoly veszélyeket rejt egyesek számára. Többnyire azokról a döntési helyzetben lévőkről van szó, akik ezeket a vitatható szerződéseket – jobbára nem a közösség, hanem elsősorban saját egyéni érdekeiket szem előtt tartva – megkötötték. Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy az adósságrendezési eljárás idején a település vezetőinek, a képviselőtestületnek a hatásköre radikálisan csökken.
De vajon okkal félnek-e a testületek az eljárástól? Kovács Gábor közgazdász szerint Kelet-Közép-Európában a magyar adósságrendezési törvény példaadóan világos és alaposan kimunkált. Lehetőséget ad az eljárás közbeni megállapodásra is. Nyilván egy ideig korlátozza a helyi testület jogait, megszorításokat tartalmaz, ám fölállít egy követhető menetrendet az adósságcsapdából történő kilábalásra.
Mi az adósságrendezési eljárás lényege? A bíróság pénzügyi gondnokot jelöl ki, az önkormányzat mindenekelőtt az alapfeladatait köteles ellátni, az önként vállalt megbízatásainak a többségéről le kell mondania. Nem tudnak uniós programokra pályázni, és szükség esetén – a törzsvagyon kivételével – az önkormányzat vagyona is értékesíthető. Nem véletlen tehát, hogy adósságrendezést olyan helyzetben kezdeményeztek polgármesterek, amikor a testülettel nem tudtak egyezségre jutni. Így történt ez például Szigetváron is.
A baranyai városban kialakult helyzet előzménye: Szigetváron az önkormányzat belefogott egy fürdő- és egy tanuszoda-építésbe, valamint a 410 ágyas városi kórház fejlesztésébe. A fürdő megépült, a 600-700 milliós adósságot maga előtt görgető kórház azonban a napi kiadásokra költötte a fejlesztés anyagi fedezetének előteremtése érdekében kibocsátott kötvényekből befolyt pénz javát, miközben a tervezett fejlesztési munkák el sem kezdődtek.
2010 januárjában a programokat szorgalmazó polgármester meghalt. Utódja el akarta adni Szigetvár hőközpontját, s a vevőre bízta volna a szemétszállítást is. Ebből a tranzakcióból 200 millió forint bevételt remélt a város számára. A testület azonban leszavazta, azzal az indokkal, hogy nem hajlandók elherdálni a város kevéske vagyonát. A város vezetője erre válaszként – egy 100 millió forintot alig elérő lejárt tartozásra hivatkozva – bejelentette a város fi zetésképtelenségét, a bíróság pedig elrendelte az adósságrendezési eljárást.
A napi botrányhírekben gyakran szereplő Esztergomban Tétényi Éva a város új, független polgármestere tárta fel a város elkeserítő pénzügyi helyzetét. Az új polgármesterrel folyamatosan szembehelyezkedő, a közgyűlésben többségben lévő Fidesz-frakció újabb hitelfelvételre akarta kényszeríteni őt, ám erre nem volt hajlandó, s megindította az adósságrendezési eljárást.
Meggyes Tamás, Esztergom előző polgármestere, aki jelenleg is az önkormányzat tagja, ezt a lépést úgy kommentálta: Tétényi tönkreteszi a várost, s ezért később felelnie kell. A Fidesz-frakció – egyetlen képviselője kivételével – azóta is bojkottálja azt a rendkívüli közgyűlést, amelynek tagot kellene választania az adósságrendező bizottságba.
Tudósítóink arról tájékozódtak, milyen kedvezőtlen következményekkel járt az adósságrendezés több érintett településen. A Somogy megyei Nemesviden a nyáron indult adósságrendezési eljárás, mert a csatornázásra felvett hitel csődbe vitte a nyolcszáz lakosú községet. Azóta a falu csak a kötelező feladatokra és csak a gondnok jóváhagyásával költhet.
Harmath István polgármester szerint emiatt a település lényegében vegetál, s bár az önkormányzati dolgozók megkapják bérüket, az intézmények működnek, és van közvilágítás, semmi másra nem jut pénz.
Mindeközben a pénzügyi gondnok elkezdte lajstromba venni a falu termőföldjeit, telkeit, hogy az azok eladásából származó bevételből csökkentse az adósságot.
Kolovics János, Szigetvár új, fideszes polgármestere úgy véli: el kellett volna kerülni az adósságrendezési eljárást, mivel emiatt a város elesett több fejlesztési forrástól. Az új fürdővel kapcsolatban – ami Szigetvár egyetlen jól értékesíthető ingatlanjának számít – a város vezetőitől megtudtuk: a létesítmény eladása helyett szállodaépítésre keresnek befektetőt abban a reményben, hogy így a fürdő forgalma nő, s a működtetése rentábilissá válik.
