Gyurcsány platformját is minősíti az MSZP
Múlt szombaton politikai nagygyűlést tartott az MSZP a Papp László Sportarénában, de – némileg kevesebb figyelem mellett – ülésezett a párt országos választmánya is. A testület arról is határozott, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően hozzákezdenek a tagozatok és platformok tevékenységének értékeléséhez és minősítéséhez. Ennek érdekében megalakították a Tagozatok és Platformok Minősítő Bizottságát. Simon Gábor választmányi elnök lapunknak elmondta: a testület létrehozása egy két évvel ezelőtti minősítő folyamat korábban meghatározott folytatása.
Emlékezetes, két évvel ezelőtt történt például, hogy a választmány megvonta az akkori szocialista kormánynyal szemben gyakran kritikus hangon megszólaló társadalompolitikai tagozat országos minősítését, ezzel elvéve szavazati jogát és infrastrukturális lehetőségeit. A választmány akkor azzal érvelt, hogy az átfedések megszüntetéséről van szó, a tagozat ügyvivője szerint viszont a tömörülés munkájának korlátozásáról. Tény, hogy a pártvezetés azt tanácsolta, a tagozat alakuljon platformmá; ezt azonban nem lépték meg.
Mindenesetremost is az történik, hogy a TPMB tagjai meghatároznak egy olyan dokumentumkört, amelyet minden tagozatnak és platformnak – ha országos minősítést szeretnének kapni vagy megtartani – be kell nyújtani a testületnek. Többek között pályázatot, tagnyilvántartást, szervezeti és működési szabályzatot, működési ábrát. Elméletileg csak olyan új tagozat vagy platform kaphat országos minősítést, amely egy éven át bizonyíthatóan és jól működött.
Gyurcsány Ferenc új platformja tehát elméletileg nem kaphatna automatikusan országos minősítést, mégis bizonyos, hogy soronkívüliséget fog élvezni és megkapja a titulust. Az országos minősítés egyébként míg korábban anyagi támogatottsággal is járt, manapság leginkább „csak” a politikai érdekérvényesítés egyik eszköze és fokmérője. A platformok politikai támogatást és hátteret tudnak adni bizonyos erőcsoportoknak és személyeknek, a kongresszusra viszont csak három-három személyt delegálhatnak. Hogy a TPMB miként dönt majd a régi-új tagozatok és platformok minősítéséről, még nem tudni. Döntést állítólag február- március környékén hoznak csak.
Az MSZP-ben jelenleg huszonhat tagozat és hét platformműködik, pontosabban hét és fél, mert Gyurcsány Ferenc tömörülése is megfelel a platformi kitételeknek (4300 regisztrált tagja van, ebből 1200 az MSZP párttagja is; a platformalapításhoz pedig 300 párttagot kell öszszegyűjteni), de az országos minősítést még nem kapta meg. A pártban egyébként a két legrégebbi platform a Kiss Péter nevével fémjelzett Baloldali Tömörülés (ennek a szervezetnek van állítólag a legtöbb párttagja, több mint kétezer), illetve a szintén 1990-ben megalakult, eleddig Vitányi Iván által vezetett Szociáldemokrata Értékekért Platform. Utóbbi tagsága erősen megfogyatkozott, miután Vitányi felszólítására átléptek a Gyurcsány által elnökölt Demokratikus Koalíció Platformba.
A tömörülések történetéhez tartozik még, hogy a kilencvenes évek közepén jött létre a jelenleg Baja Ferenc által vezetett Szocialista Platform, ennek volt tagja korábban például a párttal szakító Szili Katalin. A frissebb csoportok közé sorolható a 2001-es, Mesterházy Attila jelenlegi pártelnök által vitt Harmadik Hullám, illetve a 2005-ös és korábban erős kormánykritikákat megfogalmazó Ésszerűség és Felelősség Platform. A két legfiatalabb a Népi Platform, illetve a 2007 elején intézményesülő és gyurcsányistaként aposztrofált Progresszív Platform. Utóbbit Gyurcsány egykori kabinetfőnöke, Ficsor Ádám vezeti; s ez az a szervezet, amely nemrég szintén „beolvadt” az exkormányfő tömörülésébe.
A múlt szombati nagygyűlésen egy új platform is szárnyat bontott, szórólapokon toboroztak tagokat. Muhari László, az Igazság ésModernizáció Platform egyik szervezője (az óbudai MSZP tagja) lapunknak elmondta: még nyáron döntöttek a szervezetalapításról, mert egyik jelenlegi platformot sem tartják helyi szervezeti szinten működőnek. Szerintük a tömörülések néhány vezető köré épülnek, s ennek köszönhetően a viták nem a politikáról, inkább a személyekről szólnak.
