Egy kis pánikhangulatra, némi bizalmatlanságra, hosszabb távon az öngondoskodás növekedésére számítanak a CIB Bank szakértői a kormány magánynyugdíjpénztárakat érintő döntései következtében. Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője a válság kirobbanása utáni helyzethez hasonlította a mostani állapotot. Hoszszú távon az is arra ösztönözte az embereket, hogy elkezdjenek takarékoskodni. – Sokat változott a megtakarításokhoz, kiadásokhoz fűződő viszony az elmúlt egy-két évben – állítja.

Csak ebben az évben ötvenezer új megtakarítási számlát nyitottak a banknál. Ezeken elsősorban az alacsonyabb öszszegű, rendszeres megtakarításokat gyűjtik, az ügyfelek nagy része havi tízezer forintot. A új számlanyitók fele korábban még soha nem tett félre egy forintot sem. Sok közöttük a fiatal, 25–40 év közötti. A bank kíváncsi volt rá, hogy miért döntöttek mégis a takarékoskodás mellett: a megkérdezettek 65 százaléka félelemből, egyfajta vésztartalékot szeretne képezni.

A szakemberek szerint az öngondoskodáson kívül más választás a magánnyugdíjpénztárakkal történtektől függetlenül sem lesz. Amagyar nyugdíjrendszer ugyanis hármas szorításban vergődik. Egyrészt alacsony a járulékot fizetők száma, minden harmadik adózó csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot. Így tulajdonképpen 2,5 millió úgynevezett elégséges járulékfi zető tart el hárommillió nyugdíjast. A másik probléma, hogy az eltartottak száma már most is relatívemagas és nemsokára, ahogy Lamboy Judit fogalmazott, „demográfi ai cunami” fenyeget. Tíz év múlva ugyanis nyugdíjba vonul az ötvenes években született, nagy létszámú Ratkó-generáció, ami azt jelenti, hogy 160 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, szemben például a tavalyi 105 ezerrel.

Ha csökken a járulékfizetők száma és ezzel párhuzamosan nő a nyugdíjra jogosultaké, akkor változatlan járulékszint és változatlan átlagnyugdíj mellett nem lehet egyensúlyban tartani a rendszert – figyelmeztet. A szakértő szerint az állami nyugdíjak jelenlegi havi 88 ezer forintos átlagértékének jövőbeli alakulása sokakat időskori elszegényedéssel fenyeget. Ez öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg.

A bank szakértői néhány konkrét példát is felhoztak: egy minimálbérre bejelentett, 30 éves vállalkozó havi 31 600 forint nyugdíjra számíthat majd 65 éves korában. Egy magyar viszonylatban jól, havi bruttó 300 ezer forintot kereső, 35 éves alkalmazott 122 ezer forint nyugdíjat kap majd, egy kiemelkedően jól élő, bruttó másfél milliót kereső cégvezető pedig 236 ezer forintot. Vagyis ezek az emberek mindannyian jelentősen leadni kényszerülnek jelenlegi életszínvonalukból. A minimálbér után járó nyugdíjból pedig egyenesen lehetetlen lesz megélni.

Ugyanakkor, ha a vállalkozó úgy dönt, hogy havi 10 ezer forintot félretesz bankbetétben, majd később tartós befektetési számlára, ezután önkéntes nyugdíjpénztárba, végül a nyugdíj-előtakarékossági számlára fizeti az összeget, akkor 65 és 80 éves kora között havi 53 ezer forinttal egészítheti ki nyugdíját. Ha valaki azt szeretné, hogy 65 és 80 éves kora között havi 80 ezer forinttal egészüljön ki az állami nyugdíja, akkor 25 éves korától havi 19 500 forintot, 35 éves korától havi 29 500 forintot kellene megtakarítania. Ha csak 45 éves korában kezdi a takarékoskodást, akkor már havi 42 ezer forintot kell megtakarítania.

Sokan félelemből takarékoskodnak, egyfajta vésztartalékot szeretnének képezni