Többkörös nyugdíjcsata
A kötelező MSZP-pénztár lényege, hogy az adófizetők pénzét privatizálták az MSZP holdudvarához tartozó pénzemberek és pénzügyi körök számára. Vagyis a magyarok nyugdíjának fedezetét magánbefektetők kezére játszották át, s ezzel a trükkel az egész nyugdíjrendszert a szakadék szélére sodorták. „A jó hír, hogy ezeknek a szocialista trükköknek most véget vetettünk” – így reagált Orbán Viktor tegnap a parlamenti ülésen a szocialista Simon Gábor azonnali kérdésére. A miniszterelnök először szólalt meg az ügyben, mióta múlt szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kimondta a „halálos ítéletet” a magánnyugdíjpénztárak fölött.
Simon Gábor úgy fogalmazott: a kormány ráteszi a kezét a magánnyugdíjpénztár-tagok megtakarított pénzére, tulajdonára. Tanulságosnak nevezte, hogyan jutott el a kormányoldal a „14 hónapra felfüggesztjük az átutalást”-tól a „megszüntetjük a magánnyugdíjpénztárakat” döntésig. Simon szerint a kormány szándéka jogilag aggályos, ellentétes az európai uniós alapelvekkel, és az emberi méltóságot is sérti. Ez nem szabad választás, hanem „nyílt zsarolás, cinikus maffiamódszer” – értékelte a politikus. „Kik lesznek a következők, akiket kizárnak a nyugdíjrendszerből? Igaz-e az a hír, hogy mérlegelik az állampolgárok tulajdonát képező hosszú távú befektetések zárolását?” – kérdezte.
Orbán Viktor viszont azzal érvelt: átlagosan több mint százezer forintot vesztettek azok, akiket a nyugdíjpénztárakba bekényszerítettek. Ez a szocialista trükk ráadásul több mint ezermilliárd forint veszteséget okozott a költségvetésnek, azaz mintegy százezer forintot vett el minden ma élő magyar állampolgártól. De a kormány nyugdíjmentő intézkedéseket hozott, rövid és hoszszú távon is biztonságba helyezték mindenki nyugdíját – közölte, hozzátéve: a jövőben a nyugdíjbefizetéseket csak nyugdíjra lehet fordítani, az új, „védett nyugdíjrendszer” pedig garantálja a nyugdíjak értékállóságát. Ezzel nem ért véget a nyugdíjvita a T. Házban. Tegnap este ugyanis a parlament megkezdte a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítások vitáját.
Az eseményen az MSZP nem vett részt; a szocialista képviselők kivonultak a parlamenti ülésteremből a vita kezdetekor. Amikor a szocialisták mentek kifelé, a fideszesek hoszszan tapsoltak. Mesterházy Attila pártelnök tegnap délben, a parlamenti ülés előtt rendkívüli sajtótájékoztatón tudatta: a szocialisták nem kívánnak asszisztálni az emberek megzsarolásához, nem lesznek „bűntársak”. Az MSZP elnöke hangsúlyozta, a jövőben sem fognak együttműködni olyan ügyekben, amelyekben „bűncselekmény elkövetésére” buzdít a kormányzat. Mesterházy Attila megismételte a szombati pártnagygyűlésen mondottakat, miszerint: ha az MSZP kormányra kerül, kártalanítani fogja a magán-nyugdíjpénztári tagokat, és elszámoltatják a mostani lépések előkészítőit és végrehajtóit. A szocialista politikus egyúttal azt kérte az Alkotmánybíróságtól: ne tartson téli szünetet és foglaljon mielőbb állást a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos beadványokról.
Már a parlamenti ülés kezdetén is érvek-vádak hangzottak el pró és kontra; napirend előtt az ellenzék, az MSZP, a Jobbik és az LMP is támadta a kormányt a magánnyugdíjpénztárak „államosítása” miatt. – A kormány „revolvert szorítva a halántékhoz kínál fel úgymond szabad választási lehetőséget”. Mindenki tudja, ez nem választás, ez kényszer – hangoztatta Hegedűs Tamás, aki emlékeztetett: a Jobbik volt az első párt, amelyik meghirdette, hogy a magánnyugdíjpénztárak rendszerét meg kell szüntetni. Schiffer András (LMP) arra figyelmeztetett: a kormány a jövő felélésének politikáját követi. És nem szakít az adósságfelhalmozó politikával, mivel kiadási kötelezettséget teremt akkor, amikor a nyugdíjbefizetéseket aktuális költségvetési célokra kívánja elkölteni. A kormány azt kockáztatja, hogy Magyarországon az emberek a bankszámla-megtakarításaikat sem fogják biztonságban érezni – mondta Schiffer András. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap is a szokásos panelválaszokat hangoztatta: a kormány célja, hogy megvédje az állami nyugdíjrendszert. A nyugdíjrendszer átalakítása nem államosítás.
Megszavazták a lex Szapáryt. A miniszterelnök felmentést adhat a külképviselet-vezetők esetében a kormánytisztviselők életkori korlátja alól, így a jövőben 70 év felettiek is kinevezhetők nagykövetnek. Így nincs akadálya, hogy Szapáry György, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója washingtoni nagykövet legyen. Szapáry György ugyanis 72 éves. Az ellenzék, az MSZP, a Jobbik és az LMP nemmel szavazott. Már a múlt héten a parlamenti vita során nehezményezték, hogy a kormányoldal személyi kérdésekhez szab törvénymódosításokat; akkor példának a lex Borkait hozták fel, mondván, akkor az ötéves határidőt csökkentette a Fidesz–KDNP három évre azért, hogy Borkai Zsolt indulhasson Győr polgármesteri székéért.
