– Nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon, a jelenlegi alkotmány esetleges hiányosságai alkotmánymódosításokkal is orvosolhatók lennének – szögezte le Sólyom László volt köztársasági elnök tegnap az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi kara és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége által szervezett Alkotmány – alkotmányosság című konferencián. Hozzátette: a hatályos alkotmány alapelveit, alapintézményeit a következő alaptörvénynek is tartalmaznia kell, inkább a majdani preambuluma az, ami kifejezheti az újdonságokat.

Sólyom kifogásolta, hogy a parlamenti többség szembeállítja a mostani és a leendő alkotmányt azzal, hogy a jelenlegi akadályozza az igazságos társadalmi rendszer kialakulását és felelős az elmúlt húsz év bajaiért. Figyelmeztetett: ha bűnbakként odadobják az alkotmányt, az alkotmányosságba vetett hitet erodálják az emberekben.

A 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályú bevezetését és az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozását említve a volt köztársasági elnök elmondta: ebben a konkrét ügyben azt állították, hogy a régi alkotmány akadályozza egy igazságos szabály meghozatalát, de mégsem az úgymond rossz szabályokat nevezték meg és módosították, hanem az AB jogkörét. Kiemelte: alkotmányos keretek között majdnem mindent meg lehet oldani, csak dolgozni kell rajta, az úgynevezett alkotmányos alkudozásra számos példa akadt a rendszerváltás óta. A volt elnök szerint teljes körű normakontroll és megsemmisítési jog nélkül nincs Alkotmánybíróság. Sólyom László utalt rá, hogy most kezdődik majd a vita, illetve annak „betáplálása a közvéleménybe”, konszenzusos vagy többségi demokrácia legyen-e, ezért kiemelte: a többségi demokráciát is köti az alkotmány. Szerinte nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire veszélyesek az alkotmányosságra az alkotmány alóli kivételek, az alkotmányellenes törvényhozás lehetővé tétele. Ezen az sem segít, ha a felmentést az alkotmányba foglalják.

Ami a készülő alkotmányt illeti, úgy véli: az alkotmányelőkészítő bizottság részkoncepciói sem állnak ellentétben a hatályos alkotmánnyal, csak új hangsúlyok látszanak megjelenni, például a házasság, a család fokozottabb védelmében. Ugyanakkor hangsúlyozta: az informatika, a genetika fejlődése új kérdéseket vet fel. „Miért nem ezekkel foglalkoznak? Miért a múltat feketítik be?”

A volt elnök kifejezte aggodalmát amiatt az elképzelésmiatt is, amely szerint az előkészítő bizottság csak egy rövid, úgynevezett magalkotmányt hozna létre, és a részletek kifejtését kétharmados törvényekre bízná. Ez szerinte a végletekig elnyújtaná és képlékenynyé tenné az alkotmányozást. –A túl rövid, nem részletező alkotmány tekintélye elveszhet a létrejött káoszban – figyelmeztetett. Végezetül a néhai Antall József miniszterelnököt idézte: „a tisztesség hosszú távon megéri”. Ezt ő most úgy fordította át, hogy az alkotmányosság hosszú távon megéri.

Salamon László, az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke úgy véli: a jognak kiszámíthatónak, értéktartónak kell lennie, amelynek egyik feltétele a szabályok társadalmi elfogadottsága. Ha ez nincs meg, az szerinte szintén erodálja a jogrendet. – Az alkotmány stabilitásának feltétele, hogy csak alapvető szabályokat tartalmazzon, mert ha nem így van, akkor ki van téve a gyakori módosításnak – hangsúlyozta a konferencián. – Az a cél, hogy olyan alkotmány szülessen, melynek módosítására csak kivételesen lesz szükség – mondta. Ezért a jelenlegi alkotmány rendelkezéseinek egy része kikerülhet az alkotmányból, máshol, kétharmados törvényekben kapva helyet, és lesznek olyan szabályok, melyek nem igényelnek kétharmadot sem.

Ami az alkotmány védelmét illeti: szerinte nem mellőzhető a minősített többség a módosításokhoz, sőt az lenne a legjobb, ha a módosításhoz két egymást követő parlament egyetértése kéne.