Fővárosi pénzek egyik zsebből a másikba
A vállalatcsoporton belüli viszonyrendszert a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Zrt. mint uralkodó tag, illetve az ellenőrzött társaságok között létrejövő „uralmi szerződés” rögzíti – tisztázza a helyzetet mindjárt az elején Tarlós István főpolgármester a BVK-ról szóló előterjesztéshez mellékelt koncepcióban. A központ fő feladata a stratégiaalkotás, az irányítás és az ellenőrzés, illetve a város működési zavarainak kiküszöbölése.
A holdingba gyakorlatilag az összes fővárosi közműcéget – közterület-fenntartó, Főtáv, gyógyfürdők, temetkezési intézet, Főkert, FŐKÉTÜSZ, FTSZV – besorolták. A cégek igazgatói nem tiltakoztak. S ez aligha meglepő, hiszen mindegyiküket azon a közgyűlésen nevezték ki, amelyen a BVK megalapításáról döntöttek. A vállalatcsoport élére László Györgyöt, a Főtáv egykori kommunikációs igazgatóját válaszotta Tarlós István. (László Hagyó Miklós delegáltjának, Kovács Lajosnak a vezérigazgatói kinevezése után kényszerült távozni a Főtávtól.)
A BVK létrehozására 150 millió forintot szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés, a szintén január elsejétől teljes üzemben működő Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK Zrt.) hasonlatosan.Utóbbi vezetőjévé Vitézy Dávidot, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület ifjú 25 éves szóvivőjét nevezték ki. A szocialista frakció szerint több mint meggondolatlanság a hatalmas cégcsoport élére egy mindenféle munkatapasztalatot nélkülöző fiatalembert ültetni. Ráadásul az új holding vezetőjének teljesen új struktúrát kellene létrehoznia. Tarlós István azonban tehetséges és szakmailag felkészült vezetőnek tartja Vitézyt, aki az elmúlt négy évben „már bizonyított”.
A tisztség valóban nehéz próbának bizonyulhat. A holding feladatai közé ugyanis a stratégiaalkotás és a nagyberuházások levezénylése mellett a hálózat- és menetrendalkotást, a tarifakalkulációt, a jegyés bérletnyomtatást, a forgalomirányítást, az útfelújítás és a fizetőparkolás felügyeletét is besorolták. Tarlós István mindkét holdingtól elsősorban a megrendelői szerep érvényesítését várja. Az LMP indítványát, miszerint egy ilyen horderejű döntést jó lenne még egy kicsit érlelni, a Fidesz–KDNP érdemi válasz nélkül lesöpörte az asztalról.
Az önkormányzati cégek holdingokba szervezése nem új keletű gyakorlat a Fidesz vezette városokban. Debrecen alkotta meg Kósa Lajos irányítása alatt a hazai prototípust, amely napjainkra az egész térség meghatározó gazdasági erejévé, több tízmilliárdos vagyont felhalmozó vállalatcsoporttá nőtte ki magát. Sőt, az országhatáron is átnyúlt, mert megvette a nagyszalontai és a székelyudvarhelyi vízmű koncessziós jogait. A példa csábítónak bizonyult. Egyre több önkormányzat (például Kaposvár, Győr, Pécs, Miskolc) választja ezt a cégformát. Az indok: az egységes irányítás alá vont gazdasági társaságok a cégek közös képviselete, szakmai vezetése, illetve a tervezhetőség és a feladatok közös megszervezése okán olcsóbb és hatékonyabb a széttagolt rendszernél. A bankhitelt kiváltó keresztfinanszírozás, illetve a tőkekoncentráció révén a könnyebben megvalósítható terjeszkedés sem éppen hátrány.
Csakhogy ebben a nagy együtt munkálkodásban követhetetlenné válik a különféle önkormányzati feladatokat ellátó cégek közti pénzmozgás.
Például az üzletrészek egymás közötti eladása, az egymás közt bonyolódó megrendelések. A pénz egyik zsebből a másikba kerül, cserébe viszont a város szabad pénzforráshoz jut. Ráadásul csökken a közgyűlés – különösen az ellenzéki képviselők – kontrollszerepe, hiszen a holding éves beszámolói csak a cégcsoport egészéről adnak információkat, az egyes vállalatok működésére utaló részadatok homályban maradnak.
– A holdingokkal a főváros kiszervezi a feladatmegrendelést és az ellenőrzést a közgyűlésből két külső szervezethez, amely immáron inkább a főpolgármesternek és személyes környezetének tartozik beszámolással, mintsem a fővárosi képviselőknek – magyarázza Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője.
A holding társaságai saját tervet és beszámolókat készítenek, amelyek csak az igazgatótanács és a felügyelőbizottság számára elérhetőek. Az már más kérdés, hogy ellenzéki képviselőket is beválaszthatnakk ezekbe a testületekbe. Tarlós István mindenesetre az Állami Számvevőszék Horn-kormány által kinevezett korábbi vezetőjét választotta a két fővárosi holding felügyelőbizottságának élére. Kovács Árpádot néhány hónapja Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is meghívta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatótanácsába.
Az önkormányzat és a tagvállalatok közé beépülő új döntési szint jelentős mértékben csökkenti a választott képviselő-testület kontrollját – olvasható a Városkutatás Kft. korábbi tanulmányában. A jelentős hatalmat összpontosító holdingok irányítása így könnyen kicsúszhat az önkormányzatok kezéből.
