New York városa büszkén tette közzé: az elmúlt nyolc évben a cigarettázást visszaszorító szigorú törvények és a felvilágosító kampányok hatására 17 százalékkal csökkent azoknak a haláleseteknek a száma, amelyek összefüggésbe hozhatók a dohányzással. A város közleménye szerint 6300 ember életét mentette meg a leszokás. „Ezek ugyan jó hírek, de a dohányzás még mindig több mint 7000 New York-it öl meg évente” – így dr. Thomas Farley, a város egészségügyért felelős biztosa aNew York Daily News újságírójának.

Az Amerikai Egyesült Államokban köztudottan óriási erőfeszítéseket tesznek a cigarettázás visszaszorítására. A dohányos európai turisták kellemetlen élménye, hogy egész egyszerűen nem találnak olyan szórakozóhelyeket, ahol rá lehetne gyújtani. Ausztráliában, Kanadában, Nagy-Britanniában a szigorú tiltások mellett a dohányterméken elrettentő fotókkal figyelmeztetik a vásárlót a dohányzás egészségkárosító hatásaira. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük, milyen képekkel sokkolják a cigarettát vásárlókat: utolsó stádiumban lévő, a kemoterápiától kopasz beteg arca, dohányos tüdőről készült fotó. Amerikában már eldőlt: a dohánytermékek csomagolásán kötelező lesz sokkoló fotókat nyomtatni. A képekről az interneten lehet szavazni. Azokban az országokban, ahol évek óta kötelezőek az ilyen típusú fotók a cigarettásdobozokon, az egészségügyi szervezetek arról számolnak be, hogy ez a módszer minden eddigi kampánynál hatásosabbnak bizonyult.

Magyarország még nem tervez ilyen szigorításokat, a csomagoláson egyelőre csak a figyelmeztető feliratok olvashatók. A dohányzás korlátozására legutóbb a fővárosban vezettek be tiltást: az aluljárókban már tilos a füstölgés. A dohányzást egyébként az 1999-es nemdohányzók védelméről szóló törvény szabályozza. Magyarországon jelenleg csak a kijelölt helyeken szabad cigarettázni, ez érvényes a munkahelyekre és a vendéglátó-ipari egységekre is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ebben a hónapban vizsgálja felül a dohányellenőrzési keretegyezményét, ami hatással van a világ országainak dohányzást érintő törvényeire, így a hazai szabályok is módosulhatnak. A tervek szerint a WHO megtiltaná a gyártóknak, hogy ízesítőanyagokat tegyenek a cigarettákba, és egységesítené a termékek csomagolását.

Tény, hogy a Magyarországon vezető halálokok közül három egyértelműen és közvetlenül összefüggésbe hozható a dohányzással. Arról azonban keveset tudni, hogy egy-egy betegség végzetes elhatalmasodásában még milyen tényezőknek és mekkora mértékben volt szerepük. Az egészségtelen környezet, a jövedelmi helyzetből adódó depriváltság (a szegény emberek sokkal rosszabb szintű egészségügyi ellátáshoz jutnak), a stressz, a szmog, a sportolás hiánya különböző mértékben, de ugyanúgy halálos betegséget idézhetnek elő. A szegénységben élők életkilátásai rosszabbak, mint a jobb sorsúaké. Csak egyetlen példa, a legalacsonyabb szintről: a sodrós dohány sokkal olcsóbb, mint a füstszűrős cigaretta, és az árak alakulásában az államnak is nagy a felelőssége. A sodrós cigarettában kisebb az adótartalom, és az elmúlt időszakban nem is emelkedett úgy, ahogy a többi dohánytermék adója. A betegszoba.hu című egészségügyi portál számításai szerint egy doboz cigarettát számolva legalább 330 forint az árelőny, pedig a sodrós cigaretta károsító hatása jóval nagyobb, mint a füstszűrős termékeké.

És akkor álljon itt két, jellegzetes idézet az internetes fórumokon gyakori pró és kontra vitákból:

„Véleményem szerint egészségünk megóvása, illetve károsítása igenis magánügy. Egy ember, aki havonta kb. 70 ezer Ft-ért gürizik 8 órában, és lassan már nincs más öröme ebben az egész világban, csak az, hogy rágyújtson egy cigarettára, vagy elszívjon esténként egy szivart vagy pipát vagy vízipipát, ez szíve joga. Szerintem ez az ember befizetett élete során annyit a tb-nek, hogy a felét se kapja vissza, még hosszú betegség során sem.”

„A saját egészség pusztítása magánügy? Ez azért nem lehet igaz, mert a megbetegedő dohányost az én adómból is gyógyítják. Aki azért tesz, és arra költ, hogy egészséges maradjon (sport, egészséges táplálék stb.), kevésbé terheli a tb-kasszát!”

Az embereket nagyon megosztja, mennyire tolerálható a dohányzás. A Füstölgők Társasága nem állítja, hogy a dohányzás nem károsítja az egészséget, de álláspontjuk szerint az etikett betartásával a cigarettázás nem veszélyeztetné a nem dohányzókat.

– A világban az a trend, hogy a dohányosokat teljesen perifériára szorítják, megszégyenítik, kinézik. Szerintünk nem ez a megoldás. Az emberi jogokra érzéketlen szigorral azt érjük el, hogy nem a dohányosok száma csökken, hanem a szégyenérzetük nő. Szeretnénk képviselni azokat az embereket, akik Magyarországon dohányoznak, a felnőtt lakosság közel harmadát – mondja Fodor Péter, a szervezet elnöke, aki szerint az a fő probléma, hogy a fiatalok felvilágosítása a dohányzás egészségkárosító hatásáról nem folyamatos, hanem kampányszerű. Hozzáteszi: a dohányos felnőttek a kockázatokat mérlegelve tudnak dönteni arról, rágyújtanak-e. Fodor azt mondja, a teljes tiltás nem szokott sikeres lenni, a hazai tapasztalatok legalábbis ezt mutatják. Ami pedig New York város javuló statisztikáit illeti: szakértők szerint a teljes tiltás mellett az is a sikerhez vezethetett, hogy az ott élő emberek egészen más életminőségben és életkilátásokkal élnek, mint Magyarország jelentős átlaga.

Van, aki szerint a teljes tiltás nem sikeres