– 2002 óta vezeti az MTI-t elnökként. A távirati iroda nyereséges, mégsem merült fel az ön neve az új vezérigazgatói tisztségre. Hogyan látja ezt a nyolc évet?

– November 30-án telne le a nyolc év, de második elnöki ciklusom idő előtt ér véget. Ezt sajnálom. Viszont büszke vagyok rá, hogy a jövőre 130 éves MTI egy új felmérés szerint a második legismertebb üzleti márka Magyarországon. Amúgy romló piaci környezetben, szűkülő piacon kell megélnünk, s két súlyos létszámleépítésen vagyunk túl. Pénzügyi egyensúlyunkat fenn tudtuk tartani, idén a hatodik nyereséges évet zárjuk egymás után. Mérsékeltük a bevételcsökkenés ütemét is, s növelni tudtuk költségvetési támogatásunkat. Idén közel 4,7 milliárd forint bevétellel számolunk, ennek negyven százaléka piaci bevétel, hatvan százaléka költségvetési támogatás. Piaci bevételünk eléri az 1,2 milliárd forintot.

– Ennek az időnek vége, a hírek szerint ingyenessé teszik a hírszolgáltatást.

– Ha igen, akkor ez az 1,2 milliárd hiányozni fog. A 2011-es költségvetés tervezetében az MTI-re jelenleg ugyanannyi alaptámogatás van betervezve, mint az idén. Költségcsökkentésről, létszámleépítésről csak pletykákat hallunk, nem látjuk tisztán a szándékokat.

– Kétlépcsős létszámleépítést hajtottak végre. Hányan maradtak az MTI-nél?

– Jelenleg 330-an vagyunk. Nyolc éve 460 fővel vettem át az intézményt.

– Mit gondol, átalakításra szorul az MTI?

– Sokféleképp el lehet képzelni a jövőjét. Ami most kikristályosodni látszik, nem egyezik a felfogásommal. Rossz ötletnek tartom a hírszolgáltatás ingyenessé tételét, erre kevés nemzetközi példa van. Ráadásul Magyarországon annak, ami ingyen van, nincs is akkora becsülete, mint amiért pénzt kell adni. Ez pedig rávetülhet azMTI presztízsére is. Veszélyben látom a komoly erőfeszítések árán fenntartott pénzügyi egyensúlyt is. Ami pedig az összevonásokat, az MTI-be koncentrált közös rádiós-tévés-hírügynökségi hírközpont ötletét illeti, az első hallásra tetszetősnek tűnhet, de a verseny kikapcsolása nem tesz jót a hírek gyorsaságának, minőségének. A közmédián belüli verseny jótékony hatású, még ha költségesnek tűnik is.

– Szalai Annamária abszurdnak nevezte, hogy egymás ellen versenyeznek, egymásnak fizetnek a közszolgálati médiumok.

– Két évig voltam az Európai Hírügynökségek Szövetségének elnöke, tudom, milyen nemzetközi példák vannak a közmédia működésére, finanszírozására. Ilyen túlcentralizált modellt nem láttam, Nyugat-Európában biztosan nem.

– Pályázott volna a vezérigazgatói tisztségre?

– Miért, lehetett pályázni? Kijelölték az utódokat.

– Pontosabban: vállalt volna szerepet az átalakításban?

– Nem gondolom, hogy ilyen felügyeleti rendszer és a kirajzolódó csapásirányok mellett jó lelkiismerettel tudnék dolgozni az MTI élén. Amúgy meg sem kérdeztek arról, hogyan látom a hírügynökség jövőjét. Ez csalódás volt számomra, főleg Orbán Viktor év elején tett nyilatkozata után, miszerint senkit nem hajt a tatár, s a közmédiát csak körültekintően és az érintett médiumok bevonásával szabad átalakítani. Amikor a nyár folyamán fokozatosan kiderült, hogy a terv a közmédiumok egyfajta összevonása, még az volt az ambícióm, hogy az MTI-t hagyják ki ebből. Elvégre nem minősíthető klaszszikus értelemben közszolgálati médiumnak, mivel nem közvetlenül a közönséget szolgálja ki, hanem a médiát. Hamar kiderült azonban, hogy a Fidesz médiapolitikusainak fejében határozott elképzelés él a centralizációról, így esélye sem volt, hogy befolyásolni tudjam a döntéshozatalt. Nem akarok ebben a közmédiavilágban szerepet vállalni.

– Korábban arról volt szó, hogy kormányügynökséggé degradálják az MTI-t. Ehhez képest megőrizheti önállóságát.

– Ez látszólagos önállóság. Államosítják az archívumait, vagyongazdálkodást nem folytathat. Féltem a magyar közszolgálati média és az MTI függetlenségét.

– A fáma szerint Csoóri Sándor költő, a Duna TV alapítója fúrta meg a közmédia teljes összevonását.

– Igen, úgy látszik, ő el tudta érni, amit nekem nem sikerült.

– Önt miért hagyták ki? Nem viselkedett rendesen?

– A törvény pártatlan, kiegyensúlyozott működésre kötelezi az MTI-t – így is működünk, jó a lelkiismeretem. Nem volt ránk igazán panasz az ORTT-nél sem. A Fidesz változó álláspontot képviselt velünk kapcsolatban. Ha az elmúlt éveket nézem: éves beszámolónkat kétszer elfogadták, kétszer tartózkodtak, háromszor nemmel szavaztak. A most megszüntetett tulajdonosi tanácsadó testület viszont az összes beszámolómat elfogadta, volt, hogy a fideszes delegált ellenszavazatával, de a tavalyelőttit például támogatták, majd a parlamentben nemmel szavaztak... Nem lehet tehát azt sem állítani, hogy időnként ne jeleztek volna elégedetlenséget. Szalai Annamária azon állításával viszont, hogy a híreink minőségével van probléma, nem tudok egyetérteni. Lehet, nem a minőséggel van a baj, hanem azzal, hogy nem eléggé kormánypárti az MTI.

– Az elmúlt években nagy megrendelők sora mondta le azMTI-előfizetést. Ha nem minőségi probléma miatt, akkor miért?

– Nem aminőség a probléma. A média átalakulása, a nyomtatott sajtó válsága és súlyos veszteségei kényszerítik a szereplőket a költségtakarékosságra –arra, hogy a minőségi, de drágának tűnő hírügynökségi szolgáltatásokat lemondják. Ami az elektronikus médiát illeti, az RTL Klub, amely saját hírügynökséget alapított, valóban lemondta MTI-előfizetését, mert megtehette: az ORTT ugyanis képtelen volt tőlük – és a másik nagy kereskedelmi televíziótól – kikényszeríteni, hogy esténként komoly híradót készítsenek, amit nem lehetne az MTI nélkül megcsinálni.

– Említette, hogy vagyongazdálkodást az új játékszabályok alapján a jövőben nem folytathatnak. Mekkora is az MTI Zrt. vagyona?

– Rövid lejáratú bankbetétben több százmillió forintunk van. A Naphegyen négy ingatlanunk van, ezek egy részét kiadjuk. Az ebből befolyó pénzt hírügynökségi tevékenységre fordítjuk, ennyivel kevesebb állami támogatást igénylünk. Van még néhány vidéki irodánk, egy használaton kívüli üdülőnk Balatonföldváron, illetve Gödöllőn egy használaton kívüli épületünk. Összességében több milliárd forintos vagyonról van szó.

– Amennyiben a tervezett közös hírgyárat az MTI-hez telepítik, abból még jól is kijöhetnek.

– Nem látok arra nyugateuró pai példát, hogy közmédiumokat hírügynökséggel vonnának össze, ez egy sajátosan magyar modell lenne. Mert egyértelmű, hogy a hírügynökség más műfaj, mint a tévé vagy a rádió. És ahogy azt említettem, a verseny kikapcsolását sem tartom helyesnek. Éltünk már évtizedekig egy verseny nélküli világban.

– Újságírók, szerkesztők százai vannak az utcán, a válságra leépítésekkel reagáltak a médiavállalatok. Mivel búcsúzik a megmaradt alkalmazottaktól?

– Legyenek büszkék a jól végzett munkájukra. Ezenfelül nem tudok megnyugtatót mondani. Legfeljebb annyit, hogy még a nehezedő médiaviszonyok között is van esélyük az MTI-seknek munkát találni, mert profik. Ami engem illet: nyugdíjba vonulok, két évvel korábban, mint terveztem. Próbálok értelmes elfoglaltságot találni magamnak, de egyelőre nincs határozott elképzelésem.

„Kijelölték az utódokat”