Az egyéjszakás kalandból született alkotmány
Van-e alkotmányozási kényszer? Szükség van új alkotmányra? Ha igen, mit kell feltétlenül tartalmaznia? És mi legyen a preambulumában? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Új alkotmányt – most vagy soha? című kerekasztalbeszélgetésen tegnap a Terror Házában.
– Az alkotmányozással történelmi lehetőség nyílik arra, hogy szimbolikusan is lezárjunk egy korszakot, hogy az elmúlt húsz év alatt bekövetkezett számos változás végre megjelenjen egy új alkotmányban – vélekedett Stumpf István alkotmánybíró, aki néhány hónapja, a Fidesz–KDNP kétharmados támogatásával került a testületbe. Szerinte a 90-es években még senki nem vitatta, hogy új alkotmányra van szükség, csak éppen nem tudtak megállapodni róla. Stumpf István szerint jelenleg az alkotmány belső ellentmondásai erősítik a bizonytalanságokat, már csak ezért is szükség van új alaptörvényre.
Az alkotmánybíró elmondta, hogy három koncepció verseng egymással. Az első, a Stumpf által radikálisnak nevezett verzió szerint a Szent Korona joghatóságának szellemében kell új alkotmányt alkotni, a második szerint meg kellene tartani a jelenlegi alaptörvényt, amit csak néhány ponton módosítanának, a harmadik elképzelés szerint pedig teljesen új alkotmányra van szükség.
– A magyar közjogászok egy része szerint a jelenlegi alkotmánnyal semmi probléma nincs, a kormány pedig a harmadik koncepció iránt elkötelezett – tette hozzá. Stump István szerint fontos, hogy az új alaptörvény ne legyen sűrűn változtatható, s olyan alapelvek kerüljenek bele, mint például a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. (Ennek azért van jelentősége, mert a Fidesz–KDNP a végkielégítések öt évre visszamenőleges hatályú különadójával ezt a jogi alaptézist lépi át – A szerk.) – Sokkal nagyobb nyitottságra lenne szükség a három elképzelés között – fűzte hozzá.
– Nincs alkotmányozási kényszer, jelen alkotmányunk gyorsan született, de nem tákolmány. Kitűnő jogászok időtálló dokumentumot készítettek, melyről nehéz bizonyítani, hogy magán viseli a szocializmus bélyegét – közölte Balogh András, az MSZP elnökhelyettese, aki szerint húsz év alatt sok olyan változás történt, amelynek meg kellene jelennie az alkotmányban. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP azért döntött úgy, hogy elhagyja az alkotmány-előkészítő bizottságot, mert „semmilyen javaslatuk elfogadására nem volt készség”. Hosszú távon stabil és mindenki által elfogadott alaptörvényre van szükség, amelyben megjelenik a szociális esélyegyenlőség, a világnézeti semlegesség, a hatalmi ágak szétválasztása és a fenntarható fejlődés – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy támogatják a nemzeti szimbólumok megjelenését az alkotmányban, csakúgy, ahogy a piac gazdaságét, a népszavazásét és a szabadságjogokét.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint sincs alkotmányozási kényszer, de van egy helyzet, amelyben olyan politikai tömbnek van kétharmados többsége, amely új alkotmányt kíván adni. Ezt tudomásul kell venni. Szerinte komoly alkotmánymódosítások kellenek, mert sok legitimiációs kihívás halmozódott fel a demokratikus intézményrendszerrel szemben, ehhez azonban nem kéne új alkotmány.
– Demagógia, hogy egyesek sztálinista alkotmányról hadoválnak – állította. Schiffer András úgy vélte, hogy a politikai elit az elmúlt húsz évben nem tartotta karban az alkotmányos rendszert, nem vették figyelembe, hogy alapvetően megváltoztak a társadalmi, gazdasági viszonyok. – Sokan érzik úgy, hogy a rendszerváltás vesztesei, hogy a jogállam csak egy álca a hatalmi elitek csínytevései előtt – fogalmazott. Szerinte meg kellene erősíteni a parlament ellenőrző szerepét, ahogy az ombudsmanok és az Alkotmánybíróság szerepét is, „de nem a néhány nappal ezelőtti helyzethez képest”. Ezzel az Alkotmánybíróság hatáskörének napokban történt korlátozására utalt. Az LMP – közölte – szintén nem vesz részt az alkotmány-előkészítő bizottságban. Schiffer szerint az alkotmánynak stabilnak kell lennie, de ha hatalomtechnikai eszközként használják, ahogy most, akkor hiábavaló bohóckodás az egész folyamat.
Fricz Tamás politológus arról beszélt: megfontolandónak tartja, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül is lehessen megválasztani, hogy személye pártviták és politikai kötődések fölé emelkedhessen.
– Egyéjszakás kalandból is születhet szép, egészséges gyerek. Az alkotmány ilyen lett, amelyhez nagyban hozzájárult az Alkotmánybíróság – ez már Gerő András történész véleménye, aki hozzátette, hogy az alkotmány szövege olyan, amelylyel nehéz azonosulni, esztétikai, szerkezeti megújításra szorul, de szerinte az alkotmányozást nem lehet „néhány hónap alatt lezavarni”.
