Korlátozták az AB hatáskörét
Az utolsó pillanatban, egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal tovább szűkítette Lázár János az Alkotmánybíróság hatáskörét. A Fidesz–KDNP kormánytöbbség pedig név szerinti szavazással, 261 szavazattal 103 ellenében úgy döntött: az Alkotmánybíróság a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha azok az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.
Emlékeztetőül: Lázár János pár órával azután kezdeményezte az AB hatáskörének szűkítését, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló jogszabályt. Akkor a Fidesz-frakcióvezető javaslata úgy szólt: azon kérdések esetében, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, az AB-nek se legyen joga normakontrollra. Aztán, „mérlegelve az éles parlamenti és társadalmi vitát”, Lázár János úgy módosított a javaslatán, hogy mégse kössék össze az AB hatáskörét a népszavazási tilalmakkal, illetve arra kérte az alkotmányügyi bizottságot, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely egyes alapjogok sérelme esetén lehetővé teszi, hogy az AB felülvizsgálhassa és megsemmisíthesse a költségvetéssel, a büdzsé végrehajtásával, az adókkal, illetékekkel és járulékokkal összefüggő jogszabályokat. (A szocialisták erre a finomításra is azt mondták, hogy látszatmegoldás, Lamperth Mónika úgy fogalmazott: „matyóhímzés”.)
Tegnap viszont, közvetlenül a zárószavazás előtt Lázár János tovább szigorított: az AB a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz más okot. Ennek elfogadásával a Fidesz és a KDNP a normakontrollt, a felülvizsgálatot „korlátozottan” lehetővé tette. Mivel azonban a felsorolt alapjogok között nem szerepel a tulajdon szentsége, a magántulajdonhoz való jog, az Alkotmánybíróság nem jogosult vizsgálni sem például a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényeket, sem a 98 százalékos különadóról szóló, tegnap szintén elfogadott rendelkezéseket. Különösen, hogy a megszavazott alkotmánymódosító rendelkezést már a folyamatban lévő eljárások esetén is alkalmaznia kell az alkotmánybíráknak.
Tegnap az Országgyűlés 304 szavazattal, 58 nem voks mellett – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – elfogadta a 98 százalékos különadótörvényt is. Ennek értelmében a különadót, amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem érvényes, öt évre visszamenőleg kell megfizetni. A közalkalmazottak, köztisztviselők számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára.
A Fidesznek a döntéssorozattal sikerül tartania egyik karizmatikus választási ígéretét – mondta Lázár János a szavazások után. Szerinte a demokrácia erősítését jelenti, hogy a kormánypárt betartja szimbolikus ígéreteit.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy az állam miként tudja a magánnyugdíjpénztárakban lévő pénzeket „eltulajdonítani”. Bárándy Gergely tegnap azt mondta: az Alkotmánybíróságot érintő törvényjavaslatok jogalkalmazási technikáit a XX. század néhány „demokratikusnak nem nevezhető rezsimje” már alkalmazta. A záróvitában Lamperth Mónika közölte: ha az MSZP ismét többségbe kerül, és lesz alkotmányos eszköz a kezükben, visszaállítja az AB teljes hatáskörét.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra emlékeztetett, hogy a Horn-kormány idején „áterőltetett Bokros-csomag számos rendelkezését „kigyomlálta” az AB. „Horn Gyuláék megcsinálhatták volna, hogy szűkítik az AB jogkörét, és ha ezt megtették volna, kérdés lenne az is, hogy mi egyáltalán itt ülhetnénk-e” – mondta.
– Az Országgyűlés olyan törvénycsomagot fogad el, amely alapvetően rendezi át az alkotmányos berendezkedést – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A kormány ezzel „figyelmeztető lövést adott le”, tette hozzá Schiffer, aki mögött a sajtótájékoztatón felsorakozott a teljes LMP-frakció. A politikus szerint a 98 százalékos különadó megszavazásáról szóló lépés azt is jelzi, „úgy néz ki, hogy a narancsuralom nem tűr korlátokat”. Felhívta a figyelmet: a jövőben az AB nem lesz képes olyan határozatokat meghozni, amelyeket az elmúlt húsz évben megtett, úgy, hogy azokkal sok esetben elnyerte a Fidesz tetszését is. Ezt demonstrálandó képviselőtársai nagyalakú papírlapokat tartottak fel, amelyeken vörössel áthúzva szerepeltek a „Bokroscsomag, a családi pótlék megadóztatása, az ingatlanadó, az elvárt adó, a házipénztáradó, illetve a magánnyugdíj lenyúlása” feliratok.
„Navracsics miniszter úr nagyon jól megtanulta azt a szabályt, hogy ha nincs érved, akkor támadj, támadj” – mondta az alkotmánymódosítás parlamenti vitája során Lamperth Mónika szocialista képviselő. Lamperth Mónika kijelentésére válaszul Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője többször is megismételte: „Navracsics miniszter urat régóta ismerem, és egészen biztos vagyok abban, hogy nem kívánja megtámadni, sem letámadni Lamperth képviselőtársunkat”. Azt is hozzétette: a Fidesz-frakció sem kívánja letámadni Lamperth Mónikát.
