A budapesti 2-es és 4-es metróvonalra szánt metrókocsik gyártására szerződött francia Alstom makacsul tagadja, hogy pereskedni szeretne. Közleményeiben rendre a tárgyalások folytatását hangoztatja. Ugyanakkor a cég a színfalak mögött más taktikát követ: először egy francia bírósághoz fordult, ideiglenes bírósági intézkedést, a BKV-val 2006-ban kötött szállítói szerződés felmondási körülményeinek vizsgálatát kérve. A francia cég szerint a magyar partner szerződésbontása jogtalan, így a bankgaranciák lehívása is az lenne. Ezt megakadályozandó, kérelmet nyújtott be a nanterre-i bírósághoz, amely megtiltotta a 129 millió euró lehívását a felek gyorsított eljárásban való meghallgatásáig. Az Alstom a hír kiszivárgása után is váltig állította: inkább egyezkedne.

Kocsis István BKV-vezérigazgató a fővárosi önkormányzat utasítására október 20-án mondta fel az Alstom vállalatcsoporthoz tartozó Budapest Metropolis Konzorciummal a 2-es és a 4-esmetrószerelvények szállítására vonatkozó szerződését, miután a francia szállító másodszor is elbukott a magyar közlekedési hatósági vizsgán. Így a már legyártott metrókocsik nem állíthatók forgalomba Magyarországon. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) azért utasította el a Metropolis metrószerelvényekre kért típusengedély kiadását, mivel az Alstomnak nem sikerült igazolnia az általa alkalmazott fékrendszer hazai előírásokkal megegyező biztonsági fokát. A jogerős határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az Alstom legfeljebb pert indíthat. A franciák siettek leszögezni: tárgyalni szeretnének. Ezt bizonyítandó, először a városvezetőkkel találkoztak, majd bejelentkeztek az NKH hivatalába. Eközben pert indítottak Franciaországban, illetve – információink szerint – október 25-én keresetet nyújtottak be a Fővárosi Bírósághoz. Ebben a budapesti 2-es metróvonalra tervezett jármű fékberendezésére vonatkozó felmentési, illetve a típusengedély-kérelmük elutasításának felülvizsgálatát kérték. Ugyanakkor az NKH vezetőivel folytatott egyeztetésen szó sem esett a bírósági felülvizsgálati kérelemről. A találkozón az NKH illetékesei ismét elmondták az Alstom képviselőinek, hogy típusengedély csak akkor adható ki, ha a gyártó a jogerős határozatban foglalt hiányosságokat megszünteti, és a jármű megfelel a hatályos jogszabályoknak. Az Alstom viszont továbbra is úgy tartja: szerelvényeik műszaki paraméterei teljes mértékben megfelelnek az uniós biztonsági előírásoknak.

Az NKH ezzel szemben azt állítja, hogy az Alstom-kocsik fékrendszere jelenlegi állapotában sem a hazai jogszabályokban, sem a vonatkozó nemzetközi szabványnak nem felel meg. A kettő ugyanis megegyezik. Az Alstom által referenciaként megjelölt több mint húsz, külföldön futó jármű mindegyike különbözik a Budapestre gyártott jármű fékrendszerétől. De ha azonos is lett volna, a magyar hatóságoknak akkor is a hatályos hazai jogszabályok alapján kell dönteniük.

Típusengedélyt egyébként is csak új eljárás során adhatnak ki. Az Alstom azonban ez idáig nem nyújtott be ilyen irányú kérelmet, inkább pert indított. A bíróság várhatóan független – értsd: a korábbi eljárásokban még nem szerepelt – szakértőt rendel ki. Csakhogy Magyarországon nem sok speciális fékszakértő dolgozik. A meglévőktől pedig már kértek szakvéleményt az előző körökben, így könnyen előfordulhat, hogy az újonnan felkért szakember nem kifejezetten ezen fékrendszerek specialistája. Márpedig a finom különbségek nem mindenki számára egyértelműek.

Az NKH elutasító határozatának megsemmisítése önmagában nem lenne több, mint visszatérés a kiindulópontra. A típusengedélyt, majd ezt követően az üzembe helyezési engedélyt csak a jogszabályoknak megfelelő szerelvényekre adhatja ki a hatóság. Ehhez azonban az Alstomnak taktikát kellene váltania, és az ügyvédek helyett a járműfejlesztésre költenie.

Típusengedélyt csak új eljárás során adhatnak ki