„Aki farkast kiált, ne lepődjön meg, ha megjelenik” – figyelmeztetett Horváth Csaba fővárosi szocialista frakcióvezető tegnap, a BKV vasúthatósági engedélyeinek visszavonására reagálva. – Tarlós István főpolgármester túl sokszor ecsetelte az elmúlt hetekben a BKV katasztrofális helyzetét ahhoz, hogy most meglepődjön, ha a hatóság éppen a cég bizonytalan pénzügyi helyzetére hivatkozva tagadja meg a működési engedély kiadását. Furcsa mód ugyancsak Tarlós nyilatkozataira hivatkozik Franciaországban az Alstom is.

A BKV hiába vár az Alstomnak a metrószerelvények szállítására előlegként kifizetett 129 millió euróra, illetve az összérték tíz százalékát kitevő jólteljesítési garancia összegére. Bár a szerződést a városháza utasítására már hetekkel ezelőtt felmondta a vállalat, a pénz még mindig nem érkezett meg. A kontraktust magyar jogászok csapata vizsgálja. Úgy tűnik, hogy szükség is lesz rá. Az Index információja szerint a pénz azért várat magára, mert az Alstom beperelte a BKV-t egy nanterre-i bíróságon. (A perindítás hírét az Alstom cáfolta, közleményük szerint ők csupán intézkedést kértek a bíróságtól, megakadályozandó az őket megillető pénz visszavételét.)

A francia járműgyártó szerint a BKV nem azért mondta fel a szerződést, mert gond lenne a szerelvényekkel, hanem saját pénzügyi gondjai miatt. Így szeretett volna hozzájutni az Alstom által letétbe helyezett 37 milliárd forintos bankgaranciájához. Igaza bizonyítására pedig éppen Tarlós István főpolgármester BKV katasztrofális pénzügyi nehéz ségeiről szóló nyilatkozatait használja fel a francia cég. Mint ismeretes, a BKV – a fővárosi önkormányzat utasítására – azután mondta fel az Alstom vállalatcsoporthoz tartozó Budapest Metropolis Konzorciummal 2006-ban – az M2 és az M4 metrószerelvényeinek szállítására vonatkozó szerződését –, mert a francia szállító másodszor is elbukott a magyar hatósági vizsgán, így a már legyártott metrókocsik nem állíthatók forgalomba Magyarországon.

Az Alstom ennek ellenére jogtalannak tartja a szerződés felmondását. A bankgaranciák jogtalan lehívását megakadályozandó, az Alstom kérelmet nyújtott be a megfelelő bírósághoz. A bíróság által elrendelt intézkedés pedig megtiltja a bankoknak a pénz kifizetését addig, ameddig a gyorsított eljárásban lefolytatott meghallgatások meg nem történnek. Az Alstom addig is folytatni kívánja a hazai tárgyalásokat. A BKV késő esti közleményében elítélte az Alstom lépését, és jelezte, minden árát érvényesíteni fogja.

Kérdés, hogy akkor még Kocsis István lesz-e a vállalat vezérigazgatója. Az NKH ugyanis november 9-én a cég valamennyi vasúthatósági engedélyét bevonta. Kötött pályás járművek nélkül viszont egész Budapest közösségi közlekedése megbénulna. Bár a főpolgármester úgy tudja, a határozat legfeljebb néhány napig marad hatályban, mégis úgy véli, a BKV több hibát vétett az eljárás során annál, minthogy ne merüljön fel a vezető távozásának gondolata. Különösen sérelmesnek találta, hogy őt is csak most tájékoztatták.

Az eljárásról egyébként Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Sárdi Erika, az NKH elnöke sem tudott.

A főpolgármester tájékoztatása szerint a BKV az elmúlt évek gyakorlatához híven, az idén májusban is megküldte előző évi pénzügyi beszámolóját és idei üzleti tervét a működési engedélyt kiadó NKH-nak. A hatóság szintén a korábbi évekhez hasonlóan igazságügyi szakértőt rendelt ki a cég pénzügyi helyzetének vizsgálatára.

A szakértő az előző évektől eltérően, most nem látta bizonyítottnak a cég pénzügyi teljesítőképességét. Az NKH erre hivatkozva bevonta a BKV vasúthatósági működési engedélyeit. Az NKH további adatközlésre szólította fel a BKV-t, majd egy nappal később meghozta fenti határozatát. Tarlós furcsállta a sietséget. Bár a működési engedély pénzügyi helyzetre hivatkozó visszavonását lehetővé tévő jogszabály immáron három éve hatályos, az NKH eddig még soha nem élt ezzel a jogával. Ráadásul a végzés közvetlenül az Alstom-tárgyalások előtt született meg.

Farkast kiáltott?