Tévedés vagy merénylet a hazai kutatás-fejlesztés ellen?
Nagyon sok minden nincs rendben a kutatók szerint. A jövő évi költségvetési törvény tervezetéből például azt olvasták ki, hogy a készítők több tízmilliárdos bevételt várnak az innovációs járulékból az innovációs alapba, de ebből az alapból egyetlen pályázatot sem akarnak támogatni – márpedig ez az alap az alkalmazott kutatások legjelentősebb forrása. A kutatók remélik, hogy ez csupán egy adminisztratív tévedés. „Ha mégsem így lenne, az merénylet a hazai kutatás-fejlesztés-innováció ellen” – véli Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Szabó Gábor – aki egyúttal a Szegedi Tudományegyetem rektora is – szerint, ha egyévnyi forrás kimarad, az a hazai kutatás-fejlesztés-innováció végét jelentheti. A képzett kutatók számában jóval elmaradunk az uniós átlagtól, a nemzeti összterméknek a területre juttatott hányada is kisebb. Ilyen helyzetben a pályázati támogatás megvonása azt üzeni, hogy nincs szükség a kutatásra. Egy-egy kutatócsoport felépítése három-négy év, a működési feltételek ellehetetlenítéséhez elég egy hónap is. A szövetség mindenképpen párbeszédet szeretne folytatni az illetékes miniszterekkel.
Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a kormány válságköltségvetést készít. A költségvetés lehetőségei szűkek, emiatt a tudomány jövő évi büdzséje is szűkösnek ígérkezik. „Mindannyian azt reméltük, hogy a tervezettnél több jut kutatás-fejlesztésre.AzMTA2011-es költségvetése alig egy százalékkal haladja meg az ideit” – tudtuk meg az MTA elnökétől, aki azon nem lepődött meg, hogy az Orbán-kormány tavaszi megalakulása óta nem jött létre új tudományirányítási rendszer. Húsz éve meglehetősen bizonytalan ezen a területen a hazai helyzet.
Valamit tenni kellene, hiszen a kormányban ma nincs egyetlen olyan személy, aki ezért a területért felelne. Ezért javasolta Pálinkás József Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes vezetésével jöjjön létre egy olyan szűk testület – tudománypolitikai tanács, kollégium –, amelyben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője mellett az MTA képviselője is helyet kapna. Ez a testület dönthetne alapvető tudománypolitikai, innovációs kérdésekben. Az már az adminisztrációtól függ, hogy a források miként jutnak el az egyetemekhez, kutatóintézetekhez. Az MTA elnöke szerint az biztos, hogy a korábbinál sokkal hatékonyabb, összefogottabb tudományirányításra lenne szükség.
Pénz nincs – olyannyira, hogy a megítélt forrásokat (ELI) sem utalják –, de van-e program, amit támogatni lehet? A kormány deklarálta az innovatív kis- és középvállalatok fejlesztését, amit Pálinkás József jó gondolatnak tart, de tudni kell, hogy az innovatív kisvállalatok fejlesztése nem valósítható meg egyik napról a másikra. A folyamatba be kell vonni az egyetemeket, kutatóintézeteket, mert ezeknél van meg a szükséges bázis.
„Az egyik szemem nevet, a másik sír. Örülök az új Széchenyi-terv innovációs célkitűzéseinek, az egészségipar, a közlekedés és a járműipar, az informatika és az energetika kiemelésének, a kreatív iparágak támogatásának. Sajnálom azonban, hogy mindeddig nem alakult meg az innovációért felelős, átfogó hatáskörrel rendelkező kormányzati szervezet. Tudomásom szerint létezik egy koncepció a Magyar Tudományos és Innovációs Tanács létrehozásáról, szerintem ezt kellene megvalósítani a jelenleg szétaprózottan működő innovációs szervezetek részvételével” – foglalta össze a kormányzat innovációpolitikájával kapcsolatos személyes véleményét Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Köre nevű tudóscsoport felügyelő bizottságának elnöke.
„Az árvizek és az ajkai tározó körüli intézkedések is azt mutatják, hogy a kormányzat nem úgy használja a tudományt, ahogy kellene” – tájékoztatta lapunkat Kuti László, a Tudosz (Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete) elnöke. A szakszervezet sem talált olyan kormányzati személyt, akivel tudományos kérdésekben egyeztetni lehetne – nincs is ilyen, hiszen a feladatok több tárca között oszlanak meg. (A Magyar Tudo mányosAkadémia aközigazgatási és igazságügyi tárcához, a felsőoktatás a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, az innová cióval kapcsolatos pályázatokat, nemzetközi kapcsolatokat kezelő Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Nemzetgazdasági Minisztérium hoz, az Innovációs Alap pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik.) Kuti szerint a kormánynak építenie kellene az egyetemekre és a kutatóintézetekre. Például azért, mert felelős döntések meghozatalára a huszonegyedik században nagyobb tudású emberek kellenek, mint a tizenkilencedik században.
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a közelmúltban hívta életre az Innovatív Unió című programját, amelynek lényege, hogy Európa az innováció támogatásán keresztül lehet versenyképes gazdasági erő. Úgy tűnik, hogy számos szempontból a 2011. év első fél évének uniós elnökségét adó Magyarország ezzel ellentétes irányba halad.
