Nem Pokorni Zoltán magánakciója volt, hogy elhatárolódott Hoffmann Rózsától, illetve az államtitkár által közzétett felsőoktatási koncepciótól. Kereszténydemokraták munkatársunknak azt mondták, hogy Orbán Viktor neheztelt rá, amiért „körülszaladt a sajtón”, fideszes források viszont állítják: Pokorni kényszerpályára került, mert valóban nem volt módja érdemi egyezetésre, észrevételeinek pontról pontra való megtételére. Hoffmann Rózsa ugyanis „a megbeszélt időpont előtt” nyilvánosságra hozta a koncepciót. Másrészt a miniszterelnök zöld jelzést adott „egy értelmes vitára”. Mindamellett Lázár János Fidesz-frakcióvezető is úgy vélte, a történtek után „megspórolhatatlan” a vita a tervezetről.

Nem a Fidesz és a KDNP közötti feszültségről van szó – igyekezett tompítani a szövetségesi feszültséget Pokorni, aki állította: „nagyon jó a viszonya Hoffmann Rózsával”. A hegyvidéki polgármester oktatási „coming out”-ja ugyanakkor nem terelte el a figyelmet, legfeljebb tompította a Fidesz–KDNP közötti feszültséget, ami ez elmúlt hetek során kialakult több fronton is. A fideszeseket kifejezetten meglepte, hogy a 98 százalékos különadóról hozott alkotmánybírósági döntés után a KDNP nem állt a Lázár-javaslatok mellé; Harrach Péter a bejelentést követően azt mondta, nem volt semmilyen egyezetetés, és az is lehet, hogy a KDNP tartózkodik, vagy nemmel szavaz. Ez után viszont Lázár János „iktatta ki” a kereszténydemokratákat a 98 százalékos különadóról folytatott szakszervezeti tárgyalásokról, sőt: a Fidesz nem vett tudomást a KDNP-s módosító indítványról, mely szerint 3,5 milliósra kell emelni a különadó határát. A Fidesz-frakcióvezető minden megnyilvánulásakor azt hangsúlyozta, hogy itt nincs helye pártpolitikának. Arról pedig, hogy a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak törvényesen járó végkielégítését nem büntetheti a törvény – ezért felemelik a határt 3,5 millióra – a szakszervezetek győzték meg – hangoztatta a Fidesz-frakcióvezető.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a párizsi nagykövetnek kinevezett Trócsányi Lászlóhelyére választandó új alkotmánybíró sem a KDNP-jelölt Dienes-Oehm Egon lesz (akit nyáron a kereszténydemokraták azért léptettek vissza, mert Orbán Viktor váratlanul Stumpf Istvánt ajánlotta alkotmánybírónak). Most az esélyesek között Szalay Péter, Péterfalvy Attila nevét lehet hallani. Erre a kereszténydemokraták azt mondták munkatársunknak: a Fidesz már tett gesztust, amikor Schmitt Pál lemondott a mandátumáról, a soron következő fi deszes helyett kereszténydemokrata honatya került a T. Házba.

Ha Orbán Viktor esetleg változtatni szeretne kormánya személyi összetételén, az kereszténydemokratákat is érinthet – mondták fideszes források. Konkrét leváltási tervek nincsenek, vagy „embrionális állapotban vannak”, de úgy tudni: a humán csúcstárca Réthelyi Miklósnál energikusabb, dinamikusabb minisztert kívánna meg, akkor mindenképp, ha jövőre megvalósulnak a nagy szerkezeti reformok, és az állami szerepvállalás az egészségügyben és az oktatásban. És annak ellenére, hogy Kötcsén Orbán Viktor Hoffmann Rózsa teljesítményét emelte ki, (aki nagy tapsot is kapott) nincs rá garancia, hogy államtitkár marad a ciklus végéig. Az álhírnek bizonyult ugyan, hogy a miniszterelnök megválik Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól, de forrásaink szerint „valamilyen változás az egészségügyi irányításban is lesz”.

Hoffmann Rózsát bár megdicsérték, nem ülhet nyugodtan a székében. (Középen Pokorni Zoltán, jobbra Lázár János)