"November 3-án intézetünkbe látogatott Szőcs Géza, fenntartónk, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, aki elismerését fejezte ki az intézet eddigi tevékenységéért. (...) Kifejezte reményét, hogy az intézet két évtizedes múltfeltáró tevékenysége a jövőben is folytatódik.” A látogatásról az ötvenes éveket idéző stílusban számolt be honlapján az 1956-os Intézet – keserű iróniával reagálva az intézmény helyzetének kiszolgáltatottságára.

Meglehet ugyanis, hogy ez volt az utolsó hír a honlapon: Szőcs Géza látogatásakor ugyanis Rainerék már ismerték a költségvetési tervezet számait, miszerint 60 százalékkal csökkentik az állami támogatásukat.

Rainer M. János főigazgató nem kívánt nyilatkozni a helyzetükről; úgy tudjuk, még próbálnak kilobbizni valamicske többletet, mondván, a többi kulturális közintézmény „csak” 15 százalékkal kap kevesebbet. Igaz, legalább szerepelnek a költségvetésben – a közalapítványok felével ellentétben.

A rendszerváltáskor létesített, 1995 óta közalapítványként működő intézet – melynek célja a hazai és nemzetközi jelenkortörténet, kiemelten az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének kutatása – húsz év alatt több mint 110 könyvet, 17 elektronikus kiadványt, 12 történelmi dokumentum- és ismeretterjesztő filmet produkált, és ahogy az államtitkár a novemberi „gyárlátogatáson”, úgy a hazai és a nemzetközi szakmai fórumokon is elismerik Rainerék munkáját.

Az viszontnem érhettemeglepetéskéntRaineréket, hogy az Orbán-kormány nem őket fogja preferálni, ezt ugyanis 1998–2002 között már megszokhattták (akkor még ’56-os szervezetek tiltakoztak Orbánéknál az intézet ellehetetlenítése ellen, többnyire hiába.)

A 2002-es hatalomváltás óta volt stabil az intézmény anyagi háttere, évi 100–170 millió forint közötti állami támogatást kaptak, amihez hozzájárultak a fővárosi önkormányzattól kapott, illetve pályázatokon elnyert források. Idén még 151 milliós állami támogatással számoltak, amíg ebből nem zároltak a nyáron 30-at (emiatt hat munkatárstól vettek búcsút). A jövő évi költségvetés tervezetében szereplő 59 millió forintból információnk szerint legfeljebb a könyvtár és az archívum alapszintű fenntartására futja, a megmaradt munkatársaik kétharmadát viszont el kellene bocsátaniuk, az érdemi kutatómunkára, kiadványok megjelentetésére, de még az elektronikus tartalomszolgáltatásra sem futja.

Rainer M. János