A 'kétharmadnak' nem volt kétharmada
„Kérdezem önöket, elfogadják-e a támogatott javaslatot. Kérem szavazzanak! Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 257 igen szavazattal, 96 nem szavazat ellenében, két tartózkodás mellett a javaslatot elutasította” – ez volt az a mondat, ami miatt csúszott a tegnapi rendkívüli, egyórásra tervezett parlamenti ülés csaknem másfél órát. A pulpituson a jobbikos Balczó Zoltán elnökölt, a szavazás a fideszes Lázár János alkotmánymódosító javaslatához előterjesztett módosításról szólt, azaz: az Alkotmánybíróság hatáskörét szűkítő változat „finomításáról”.
S hogy a T. Ház azt váratlanul elutasította?
AzMSZP, a Jobbik és az LMP tapsolt, míg a fideszes oldalon csodálkozással teli meglepetés látszott az arcokon, az alkotmánymódosításhoz ugyanis a képviselők kétharmadának, azaz legalább 258 honatyának a szavazatára lett volna szükség. Aztán négy kormánypárti honatya, Jakab István, Kapus Krisztián, Meggyes Tamás és Bohács Zsolt jelezte, nem működött a szavazógépük. A „szavazás fontosságára való tekintettel” Balczó Zoltán technikai ellenőrzést kért, és a szocialisták felzúdulása közepette elrendelte: a négy fideszes képviselő szóban adja le szavazatát. Az MSZP-s képviselők zúgolódása folytatódott („Nem szavaztak!”, „Most jöttek be!”), ezért a parlamenti alelnök szükségesnek tartotta közölni: az említett képviselők szavazókártyája benn volt a szavazógépben, de maga a gép nem volt működőképes, mert nem adta le a szavazatot. Erre Tóbiás József szocialista frakcióigazgató ügyrendi felszólalást kért, s arra hivatkozva, hogy „ne a pulpitusról értelmezzük a kérdést”, a házbizottság ülésének az öszszehívását kérte.
A szünetben a parlamenti „patkóban” Orbán Viktor miniszterelnök ingujjra vetkőzött, hosszasan beszélgetett Matolcsy Györggyel, és többször is konzultált Lázár János frakcióvezetővel. Kinn a folyosón a fideszesek érthetetlennek nevezték, miért tapsoltak a szocialisták annak, hogy nem volt meg a kétharmad; hiszen ez azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre olyan szűk marad, ahogyan azt Lázár János először javasolta.
A házbizottsági félórás tanácskozása után folytatódott a plenáris ülés, és Balczó Zoltán a pulpitusról bejelentette: az érintett honatyák idejében jelezték, hogy nem működik a szavazógépük, így az alkotmányügyi bizottság módosító indítványát elfogadottnak tekintik annak ellenére is, hogy a gépi voksoláson egy szavazat híján nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Így az Országgyűlés – 261 igen szavazattal, 96 ellenében, két tartózkodás mellett – elfogadta a Lázár János által jegyzett alkotmánymódosítási javaslathoz érkezett módosítást. Ennek eredményeképpen az AB hatáskörét mégsem kötik össze a népszavazási tilalmakkal, azaz alkotmányos alapjogot érintő kérdések esetén adó-, költségvetési és illetékügyekben is jogosult lesz normakontrollra a taláros testület.
A „voksolásos” intermezzo után a T. Ház már papírforma szerint működött: pár perc alatt – 261 szavazattal, 100 nem ellenében – a Fidesz–KDNP-frakciószövetség megszavazta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is. Aztán döntöttek a harmadik Lázár-javaslathoz érkezett módosítókról; eszerint a 98 százalékos különadó összeghatárát a nem vezető beosztású állami alkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelik (a szabadságmegváltás nem tartozik bele). Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégvezetők esetén marad a kétmilliós öszszeghatár, a szabadságmegváltással együtt. A nyugdíjba vonulókra nem fog vonatkozni a jogszabály. És a legnagyobb vihart kiváltó változtatás: a különadót nemcsak az idén szerzett jövedelmek esetén, hanem 2005. január 1-jéig visszamenőleg kell megfizetni, legkésőbb 2011. március elsejéig. Ezeket a módosításokat a Ház 303 szavazattal, 59 nem ellenében fogadta el. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta a módosításokat (az eredetileg jobbikos felvetés volt, hogy 2005-től ketyegjen a különadó), az MSZP és az LMP viszont nem. A Lázár-javaslatokról a zárószavazás jövő kedden lesz.
