Arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy vagyunk, hogy megmentettük, megvédtük és újra is teremtettük a ránk bízott értékeket – mondja Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. Az intézet és fenntartója, a Politikatörténeti Alapítvány ma ünnepli huszadik születésnapját, amiről mindöszsze egy visszafogott eseménynyel emlékeznek meg: a jelenkori történetírás problémáiról rendeznek beszélgetést. Földes György hozzáteszi: egész évben felfokozott munkát folytatnak, az idén jelent, jelenik meg Húsz év után címet viselő könyvsorozatuk a rendszerváltásról és az azóta eltelt két évtizedről. Ebben foglalkoznak többek között a magyar jobboldal két évtizedével, a magyar jogrendszer alakulásával a rendszerváltás után, a rendszerváltó gazdaságpolitika sikereivel és kudarcaival és a politikai média jelenkortörténetével. – Ezt is tekinthetjük egyfajta évfordulós ünneplésnek. Adja magát a rendszerváltás húsz éve és a mi húsz évünk – teszi hozzá.

Az évforduló azonban nem felhőtlen: ugyan még nem dőlt el, hogy jövőre nem kapnak állami támogatást, de a költségvetésben nincsenek nevesítve. A főigazgató azt mondja: azután, hogy nyáron az intézet éves költségvetésének több mint negyedét (mintegy 70 millió forintot) zárolták, tulajdonképpen számíthattak arra, hogy „szigorú elbírálás alá esnek” a jövőben.

– A Politikatörténeti Intézet baloldali szellemi műhely, levéltárunkban őrizzük például a magyar baloldal, a szakszervezeti mozgalmak történetének anyagait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatnánk bármelyik pártot – hangsúlyozza. Földes György hozzáteszi: kiemelten közhasznú intézményként működnek, levéltáruknak, könyvtáruknak, tudományos tevékenységüknek „nincs szaga”, nincsenek titkos műhelyeik, minden tevékenységük és a költségvetésük is nyilvános.

„A tudományos intézetek, szellemi műhelyek, mint a miénk, nem csinálják a politikát, így az az érvelés, hogy ne csodálkozzunk, ha ezért nem kapunk pénzt a jobboldali kurzus idején, nem helytálló.” Emlékeztet arra, hogy a szocialista-liberális kormánytól a Terror Háza Alapítvány az elmúlt nyolc évben is kapott állami támogatást. A Politikatörténeti Intézet sem 1990 és 1994 között, sem 1998 és 2002 között nem kapott költségvetési támogatást. – Ez a gyakorlat elfogadhatatlan, folytatása értelmetlen, indokolhatatlan – mondja.

Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy megoldódhat ezen intézmények hosszabb távúműködésének kérdése. Földes György azután, hogy egyeztetett a Terror Háza vezetőjével, Schmidt Máriával és az 1956-os Intézet élén álló Rainer M. Jánossal, készített egy előterjesztést, melyben javasolta, hogy egy három évre szóló közhasznú megállapodás keretében kerüljenek ki az intézmények az aktuálpolitika befolyása alól. Végül a javaslatból nem lett semmi.

Egy biztos: az intézet akkor is folytatja a munkát, ha valóban elesnek a támogatástól. A főigazgató szerint most különösen fontos, hogy folytassák a jelenkor történetének feldolgozását, egy új nemzeti jövőkép megalapozásán dolgozzanak és elősegítsenek olyan vitákat, melyek eredménye új baloldali stratégiák felvázolása lehet. Tudományos anyagaik, könyvtáruk, levéltáruk természetesen kutatható marad és könyvkiadójuk munkáját sem szeretnék szüneteltetni. – Középtávra tervezünk még költségvetésünk drámai csökkenése esetén is. Kevesebb projektünk lesz, kevesebb ösztöndíjat tudunk adni, kevesebb kutatást támogatni. Ugyanakkor bízunk abban, hogy a kormány belátja: egy ilyen intézkedés jóval több kárt okoz az értékekben, mint amennyi esetleges politikai hasznot hajt számukra. Felelősek vagyunk a levéltárban, könyvtárban őrzött nemzeti kincsért. A magyar társadalomnak többek között reális nemzeti önismeretre és egy új jövőképre van szüksége, ennek a tudatában dolgozunk tovább – teszi hozzá.

Földes György