Az OKÉT-tanácskozás után, de még a Fidesz–KDNP frakciószövetség ülése előtt Lázár János találkozott Schmitt Pál államfővel a Sándor-palotában, hogy tájékoztassa az alkotmánymódosítás „finomításáról”. Aztán már a T. Házban napirend előtt bejelentette: mégse kötik össze az Alkotmánybíróság hatáskörét a népszavazási tilalmakkal. Ezért azt javasolta az alkotmányügyi bizottságnak, nyújtson be olyan módosító indítványt, amely szerint költségvetési, költségvetésvégrehajtási, adó-, járulék- és illetékügyekben – bizonyos esetekben – legyen az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálati jogköre. Ilyenek például az alapjogok. Lázár János az alkotmányossági vita kapcsán azt mondta: személyes meggyőződése, hogy Magyarországon „a képviseleti demokrácián belül a többségi demokrácia intézményrendszerét kell erősíteni, annak a rendszernek a rovására is akár, ami az elmúlt húsz esztendőben kialakult, hogy a választói akarat jobban érvényesülhessen”. Némi pikantériát jelentett, hogy a kormány nevében az a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter reagált, aki a kiszivárgott hírek szerint annak idején „rossz néven vette” az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítésére vonatkozó Lázár-indítványt. Tegnap úgy értékelte: Lázár János a mostani megoldással eleget tett a jogállami követelményeknek. „A soványka választói felhatalmazással bíró MSZP egész demokráciaféltése mögött pedig egy dolog állt, hogy az erkölcstelenül kifizetett pénzeket valahogy meg kellett menteni” – állította.

A délutáni alkotmányügyi bizottsági ülésen ugyanakkor kiderült: nem mindegyik, csak bizonyos alkotmányos alapjogok – az élethez és az emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez, a gondolat, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, valamint a magyar állampolgársághoz való jogot – érintő költségvetési-, adó-, járulék-, vám- és illetéktörvények esetén lesz lehetőség alkotmánybírósági normakontrollra.

Arra, hogy mivel a magántulajdonhoz való jog nem szerepel a felsorolásban, azAlkotmánybíróság dönthet-e a magán-nyugdíjpénztári járulékokról szóló törvényekről, Lázár János újságírók előtt azt mondta: ezt a kérdést az Alkotmánybíróság dönti el. „Vérlázító! Megszavazhatatlan!” – tolmácsolta az MSZP véleményét az alkotmányügyi bizottság délutáni ülésén Bárándy Gergely. Lamperth Mónika pedig „matyóhímzésnek” nevezte a Lázár-féle módosítást, mondván: így sem lett szalonképes az Alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbáló törvényjavaslat. A Jobbik tartózkodni fog a zárószavazáson, az LMP pedig nemmel szavaz, mert alkotmánymódosítási fronton sincs szerintük „áttörés”.

Az alkotmányügyi bizottság Fidesz–KDNP többsége viszont támogatta a módosítást. A parlament szerdán egyórás rendkívüli ülésen szavaz erről és a 98 százalékos különadóval kapcsolatos módosításokról. A zárószavazás a Lázár-javaslatokról jövő kedden lesz.