A Lázár-javaslatokról már ma szavazhatnak a Házban

Az Alkotmánybíróság minden olyan jogszabály esetén élhet normakontrollal, ami alapjogot érint. Akkor is, ha adótörvényekről, büdzséről, illetékről van szó. A 98 százalékos különadó pedig nem lesz „társadalmi büntetés” a közszféra számára– így szeretné módosítani Lázár János az általa jegyzett javaslatokat.

Házszabálytól való eltéréssel akár már ma szavazhat az Országgyűlés Lázár János nagy politikai vihart kavaró javaslatairól, a 98 százalékos különadó másodszori elfogadásáról, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítéséről. A Fidesz-frakcióvezető két hete állt elő a javaslatokkal, pár órával azután, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki és megsemmisítette a Fidesz–KDNP által nyáron megszavazott, „pofátlan végkielégítéseket” sújtó adótörvényét.

Hétfőn még több körben egyeztetnek a törvény- és alkotmánymódosításokról
Hétfőn még több körben egyeztetnek a törvény- és alkotmánymódosításokról

A 98 százalékos különadó változatlan elfogadásával a szövetséges KDNP nem ért egyet; Harrach Péter frakcióvezető egy hete azt nyilatkozta lapunknak: különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó, jó erkölcsbe ütköző végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. „A szakszervezetek győztek meg igazából arról, hogy a változtatásra mindenféleképpen szükség van. – Azt szeretném, ha az érdekképviseleteknek az álláspontja érvényesülne” – hangoztatta Lázár János néhány nappal később, miután szakszervezeti vezetőkkel konzultált („kiiktatva” ezzel a KDNP-t az egyeztetési folyamatból). Orbán Viktor miniszterelnökkel viszont még pénteken egyeztettek a tervezett módosításokról.

A Fidesz-frakcióvezető számára ma „hosszú lesz a nap”; reggel az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésére konkrét javaslatokkal érkezik, azaz Lázár János bejelenti, milyen módosító indítványokat fogadnak el este a T. Házban. Arról már múlt szerdán megegyezett a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Fidesz-frakcióvezető, hogy a nyugdíjba menő professzorok, docensek esetében a végkielégítések után nem kell különadót fizetni. Kis Papp László akkori tájékoztatása szerint a felsőoktatás adminisztratív munkaköreiben 3,5 millió forintos összeghatárt javasolt a különadót érintően Lázár János. Kérdés ugyanakkor, hogy az összes, törvényes végkielégítésre jogosult közalkalmazottnál-köztisztviselőnél kiveszik-e vagy 3,5 milliósra emelik-e a mostani 2 milliós határt. Vagyis csak az efölötti részre vetik ki a 98 százalékos adót, hogy az ne legyen „társadalmi büntetés”. És a különadóval

– Lázár János megfogalmazása szerint – csak „a nagykutyákat kapják el”. Lapunk úgy értesült, hogy ma valamilyen formában valószínűleg még lesz egy rövid konzultáció a KDNP felső vezetése és Orbán Viktor között. A kereszténydemokraták az alkotmánybírósági döntés és Lázár János bejelentése után eleve úgy készültek, hogy módosító indítványt nyújtanak be: vagy a mostani 2 milliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól, így mentességet kaphatnának például a tanárok és az egészségügyi dolgozók.

Ma délelőtt Lázár Jánosnak még a parlament alkotmányügyi bizottsága előtt is képviselnie kell módosító indítványait –már ami az alkotmánymódosítást, az Alkotmánybíróság hatáskörének a szűkítését illeti. A szigorú javaslaton „finomítanak”: Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke a múlt héten megerősítette lapunk információját: eszerint marad a tilalmi lista: azokról a kérdésekről, melyekről nem lehet népszavazást tartani (adók, költségvetvés stb.), az Alkotmánybíróság nem lesz jogosult normakontrollra. Ha viszont alkotmányos alapjogi értékeket érint egy jogszabály, az AB akkor is jogosult lesz a felülvizsgálatra, ha az érintett törvény népszavazási tilalom alá esik. A változtatást alkotmányügyi bizottsági módosító indítványként nyújtják be.

Jövőre lehet gázáremelés

Vasárnapi ülésén a gázárról is tárgyalt a kormány. Előtte Orbán Viktor a Hír TV-nek azt mondta: lehet, hogy csak ebben az évben tudják befagyasztva tartani az energiaárat, jövőre már nem. A televízió ezt úgy interpretálta: a miniszterelnök szavaiból az következik, hogy jövőre lehet gázáremelés. A parlament júniusban döntött a lakossági áram és gáz árának a befagyasztásáról. Amikor a kettes számú gazdasági akciótervnél Orbán bejelentette, hogy válságadóval sújtják az energiaszektort is, a fideszesek azzal érveltek: a különadót nem tudják az energiacégek a lakosságra hárítani, mert az árakat befagyasztották. (Munkatársunktól)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.