Hiába a fideszes lobbi, rosszul járnak az önkormányzatok
Az idei csaknem 1164 milliárd forint helyett jövőre harmincmilliárd forinttal kevesebb állami forrásra számíthatnak a helyhatóságok, ezen belül a települések kilencmilliárddal kevesebbet kapnak a személyi jövedelemadó-bevételből. Ez az önkormányzatok költségvetési pozíciójának alig pár százalékos romlását jelenti, de ha az idei évre prognosztizált négy százalék körüli inflációval is számolunk, a települések 2011-ben minden 14 állami forintból legalább egyet biztosan elveszítenek.
Önmagában ez aligha okozhatna súlyos gondot, hiszen ennyi tartalék minden rendszerben lehet. Különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a helyhatóságok 2010-ben a saját bevételeikkel együtt – igaz, a hitelekkel együtt – majdnem 3500 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Vagyis: a veszteség ehhez képest már szinte jelentéktelen. Csakhogy az önkormányzatok költségvetési támogatása tavaly is körülbelül hat százalékkal csökkent, így az államtól származó bevételek szűkülése két év alatt már megközelíti a tíz, a pénzromlással együtt pedig a 17-18 százalékot.
Nincs azonban ebben semmi újdonság, hiszen a rendszerváltozás óta tapasztalható tendencia, hogy az állam a helyhatóságokkal egyre szűkmarkúbban bánik. Az önkormányzatok alulfinanszírozása nem kormányfüggő: míg a rendszer indulásakor feladataik ellátásra a költségek 85 százalékát megkapták az államtól, ma az ötven százalékot sem, tehát az olló folyamatosan nyílt – emlékeztetett erre a sajátos folyamatra Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere pár hete a városvezetők randevúján.
Ugyanott elhangzott, hogy át kell gondolni az állam és a helyhatóságok közötti feladatmegosztás, illetve a finanszírozás elavult és tarthatatlan rendszerét. Erre a kilencvenes évek közepe óta számos kísérletet tettek, s bár szakértői anyagok sora készült, mindössze annyi történt, hogy az önkormányzatoknak egyre több feladatot adtak, ám az ellátásukhoz szükséges forrásokat gyakran nem vagy csak részben biztosították.
Gyors változásra Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára sem számított, hiszen a polgármesterek randevúján arra figyelmeztetett, hogy a rendszer átalakítása hosszú folyamat lesz, és a jövő évi büdzsé még biztosan az eddig megszokott szerkezetben készül.
Az önkormányzati érdekképviseletek – összehasonlító adatok hiányában – maguk próbálják elemezni a helyzetet, annyi azonban különösebb vizsgálódás nélkül is bizonyos, hogy az eddigiekhez képest semmi nem történt: a feladatok maradnak, az állami támogatás meg tovább csökken. Illetve anynyi változás mégis bekövetkezett, hogy a kormány kísérletet sem tett az egyeztetésre.
Korábban a büdzsé beterjesztése előtt pár nappal a szaktárcák vezetői – sőt néha maga a kormányfő is – legalább szóba álltak a helyhatóságok képviselőivel, és bemutatták a változásokat, bár tény, hogy ezek a megbeszélések nem egyszer formálisnak bizonyultak. Ezúttal még tárgyalási ajánlat sincs.
A büdzsé tervezetéből néhány dolog első pillantásra kiderül. Az egyik az, hogy a kötelező önkormányzati feladatok – ilyen egyebek mellett az alapfokú oktatás, az iskolai étkeztetés vagy az időskorúak ellátása – ellátásához kapcsolódó normatív támogatások összege többnyire változatlan marad, miközben azok a tényleges kiadásoknak gyakran már a felét sem fedezik. A közoktatási hozzájárulás címén tervezett 373 milliárd egyébként vagy ötszázmillióval kevesebb is, mint az idei.
Marad a mostani 2,4 milliárdos keret a gyermekszegénység elleni fellépésre, s az esélyegyenlőséget segítő programokra is csupán százmillióval biztosítanak többet, ami 3,7 milliárdot jelent. A kormány az elmaradott térségek felzárkóztatására viszont még valamivel kevesebbet is, mindössze 4,8 milliárd forintot adna. Lényegesen – kilenc-, illetve 25 milliárddal – lefaragnák viszont a pénzbeli szociális támogatásokra, illetve a szociális feladatok ellátására biztosított, összességében 180 milliárdot meghaladó idei előirányzatot, s 25 milliárddal a jövedelempótló támogatásokhoz adott, most még 113 milliárdos kiegészítést. De a kabinet spórolna a panelprogramon is, amely gyakorlatilag leállhat.
Az eddigi 32 milliárdnál nem akarnak többet adni a különösen a fővárosban jelentős veszteséggel üzemelő közösségi közlekedés finanszírozására sem. Budapest azonban mégis jól jár: a 2010-es tízmilliárd helyett 27 milliárdot irányoztak elő a 4-es metró építésének támogatására.
