Közben a Fidesz részleges visszavonulót fújt. Legalábbis Balsai István, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy bizonyos esetekben mégsem akadályoznák meg az alkotmánybírósági kontrollt a költségvetés, az adók és az illetékek tekintetében. Szerinte hétfőre finomodhat az eredeti indítvány, és nem további hatáskörszűkítés, hanem „normalizálás” várható. Azt azonban nem árulta el, hogy mire gondol.

Úgy viselkedik a Fidesz,mint elefánt a porcelánboltban – vélik szakmai körökben. Miután a világon sehol nincs olyan szabályozás, amely az alkotmánybíráskodás hatóköréből kivonná az alaptörvény bármely elemét, forrásaink elképzelni sem tudják, mit jelenthet a „finomodás” és a „normalizálás”. Találgatni persze a létező külföldi modellek alapján lehet.

A magyar AB hatásköre nemzetközi összehasonlításban is igen széles, ugyanakkor a hazai szabályok a tekintetben ugyancsak igen megengedők, hogy ki kezdeményezhet normakontrollt. Kisebb módosításokra tehát elvileg úgy is van lehetőség, hogy ne menjenek szembe a nemzetközileg elfogadott jogelvekkel. Senki nem tiltakozna például azért, ha az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a közigazgatási bíráskodás keretében végeznék el. Emellett szűkíthetik az eljárás megindítására jogosultak körét, ma ugyanis bárki kérhet utólagos normakontrollt.

Két kérdésben a Fidesznek meg van kötve a keze. Az AB csak akkor tekinthető valódi Alkotmánybíróságnak, ha az alaptörvény egészére kiterjedően eljárhat, és az alkotmányellenes normát megsemmisítheti.