A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után Miskolc egyik városrészében is önvédelmi csoportot alakítottak a cigányok. Az a hír járta, hogy bőrfejűek és gárdisták akcióra készülnek romák ellen: a hiszterizált légkörben élő miskolci cigányok tavaly március közepén rátámadtak egy gépkocsi utasaira. A romák egyikénél bot volt, amire korábban a „Halált a magyarokra” feliratot vésték. A három autósból ketten könnyebben megsérültek, az autóban százezer forint körüli kár keletkezett. A miskolci városi bíróság nem jogerős döntésében „magyarellenesség” miatt súlyos börtönbüntetésre ítélte a támadók többségét.

Tavaly március 17-én, egy nappal a támadás után Miskolc Muszkás városrészében

A származás jelentőséget kapott tavaly ősszel, a Tavaszmező utcában is, ahol késsel fenyegetett és bántalmazott egy józsefvárosi cigány család több tagja egy nem cigány diákot. A rendőrség szerint az incidens arra vezethető vissza, hogy a megtámadott diák nem roma.

Budapesten korábban nem volt rá példa, hogy rasszista bűncselekmény elkövetése miatt nyomozás induljon, miközben nem a sértett, hanem a gyanúsítottak tartoznak valamely kisebbséghez. (A romák és nem romák részéről egyaránt óriási felháborodást kiváltó olaszliszkai lincselés ügyében súlyos ítéletek születtek, de máig nem tisztázott, hogy raszszista motívum szerepet játszott-e a gyilkosságban, és ha igen, milyen mértékben.)

Különlegesen alakult 2005 tavaszán az úgynevezett Mortimer-ügy. A Moszkva térnél életveszélyesen megszúrtak egy roma fiút. Különböző pártállású politikusok is biztosra vették a rasszista indítékot, jogvédők tüntetést szerveztek. Aztán a rendőrség elfogta a Mortimer becenévre hallgató támadót, akiről kiderült, hogy cigánynak vallja magát.

Az emberi jogi tüntetés szónokai közül Tamás Gáspár Miklós filozófus bocsánatot kért a tévedésért, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője viszont úgy vélte, nem volt elhamarkodott a demonstráció. Hisz cigány származása ellenére is lehet valaki rasszista, előfordulhat, hogy romaként még inkább szeretne megfelelni a „mélymagyar” elvárásoknak.

Ne bonyolítsuk tovább, az alapvető kérdés mégiscsak az, hogy kisebbségiek elkövethetnek-e rasszista bűncselekményt többséghez tartozók ellen. A Tavaszmező utcai eset után Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közölte: bár a jogalkotó eredeti szándéka a kisebbségek védelme volt, elvileg nem kizárt, hogy a rasszizmus elleni törvény ilyen esetekre is alkalmazható legyen.

Jogvédő berkekben akadnak, akik vitatkoznak ezzel az állásponttal, Baltay Levente, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) ügyvivője azonban a kisebbségi ombudsmannal ért egyet. A törvényben nincs olyan kitétel, hogy az áldozatoknak a kisebbséghez kell tartozniuk – mondta lapunknak az ügyvivő a romákat elítélő miskolci döntés kapcsán. A gond az – folytatta –, hogy a rendőrök sok más esetben, amikor pedig nyilvánvalóan cigányellenes rasszizmusról van szó, nem ennek a paragrafusnak az alapján indítják meg az eljárást.

Az Amnesty International szerint a magyar hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak súlyos hiányosságai vannak a rasszista indíttatású támadások felismerése terén, és képtelenek megvédeni a veszélyeztetett közösségeket. Horváth Aladár ugyanezt így fogalmazta meg: a törvényt, amit az igazságszolgáltatás nem alkalmaz a cigányok védelmére, alkalmazza ellenük.