„Cavintont a kormánynak, emlékeztessük Orbán Viktort a miniszterelnöki esküjében foglaltakra! Emlékezetkiesés vagy költségvetési deficit?” – ezekkel a szavakkal hívták tegnap tüntetni a választókat a Batthyány téren, ahonnan az LMP aktivistái és támogatói fáklyás „átvonulással” érkeztek meg végül az Alkotmánybíróság épülete elé. A tömegben felbukkant Bozóki András volt kulturális miniszter, Mécs Imrevolt szabad demokrata majd szocialista képviselő, Schiffer János szocialista politikus, de eljött az MSZP részéről Lendvai Ildikó és Kovács László egykori pártelnökök, Török Zsolt és Kormos Kata szóvivők is. „Derűs erődemonstrációra készültünk” – mondta a némileg túlmozgásos műsorközlő, majd hozzátette a közel ezerfős tömegnek: „nem a létszám számít”.

Elek István közíró, az LMP pártalapítványának kuratóriumi tagja lépett először színpadra. Orbán Viktor egykori főtanácsadója elmondta, hogy – miután egyéni körzetében nem volt LMP-s jelölt –egyik szavazatát tavasszal a Fidesz–KDNP-szövetségre adta. Nem forradalmat és rendszerváltást akart azonban, hanem kormányváltást és kiigazítást. Idézte a kormányfőt, aki korábban még azt mondta: nem készülnek az alkotmányos rend felforgatására. Elek szerint végül mégis erre készülnek. „Mi nem erre adtunk felhatalmazást” – mondta.

Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság volt elnöke A Pál utcai fiúkból vett idézettel kezdte, benne az „einstand” fogalmával. Kőszeg az Alkotmánybíróság fontos és meghatározó döntéseit sorolta, kiemelve: a testületnek köszönhető, hogy ma már büntetőjogi felelősségre vonás nélkül lehet szidni a mindenkori kormány- és államfőt. „Most megtehetném, de a jó ízlés visszatart” – tette hozzá. Kőszeg emlékeztetett, hogy a Horn-kormány idején az MSZP–SZDSZ koalíció kétharmados többséget birtokolt, mégsem változtatta meg az AB-re vonatkozó szabályokat, amiért az nekik nem tetsző döntést hozott. Kőszeg úgy véli: a tömegek a magán-nyugdíjpénztári elvonások és a közszolgák indoklás nélküli kirúgásai után fognak rádöbbenni az igazságra.

Szalai Erzsébet szociológus beszédében többek között azt mondta: ’89-ben már felvázolt egy lehetséges forgatókönyvet arról, hogy Magyarország végül latin-amerikanizálódni fog. „De azt nem gondoltam volna, hogy diktatúrába is torkollik” – tette hozzá.

„A kétharmados többség alkotmányos válságot robbantott ki” –kezdte felszólalását Schiffer András LMP-frakcióvezető. A politikus szerint a Fidesz centralizált demokráciát épít ki, ahol a többség ereje és igaza a kizárólagos elv. Szerinte a hatalmon lévők nem bíznak azokban az alkotmányos intézményekben, amelyeket nem tudnak kontroll alatt tartani. Úgy vélte, Lázár János korábbi bejelentése minden más független hatalmi ág számára is jelzés: ha nem működik együtt, hasonló sorsra juthat. Schiffer –egyértelműen a szocialistákra és a Gyurcsány-kormányra utalva – azt is hozzátette, hogy az alkotmányos válság előzménye egy elhúzódó morális válság. Hangsúlyozta: most olyanok támadják az Alkotmánybíróságot, akik eddig támaszkodtak rá és védték; és olyanok nevezik magukat demokratáknak, akik „lábbal tiporták a szabadságjogokat”. Schiffer szerint az Alkotmánybíróságra „nem a jogászoknak, hanem az embereknek van szüksége”.

Áttételesen árulónak nevezte Szanyi Tibor szocialista képviselő Gyurcsány Ferencet a baloldaliak meghatározó közösségi portálján. A kapcsolat.hu egyik blogjában olvasható bejegyzés szerint az MSZP elnökségi tagja azt állítja: Gyurcsány nem hajlandó együttműködni a pártvezetéssel. A kirohanás mögött információink szerint az áll: Gyurcsány korábban azzal az elképzeléssel ment a pártvezetés elé, hogy a Fidesz-székház elé tervezi a Demokratikus Charta demonstrációját, és kizárólag „civil” felszólalókkal. Végül a Parlament szomszédságában tüntetett, és ő maga volt a főszónok. Kerestük Gyurcsány Ferencet is, de nem kívánta kommentálni Szanyi megjegyzéseit. (Sz. T. L.)

„Mi nem erre adtunk felhatalmazást”