„A helyszíni bírság összege háromezertől százezer forintig terjedhet” – ezzel a mondattal módosítaná a szabálysértésekről szóló törvényt három fideszes parlamenti képviselő, Kovács Zoltán, Kósa Lajos és Tarlós István. Indoklásuk szerint „a helyszíni bírságolás a szabálysértési törvényben meghatározottak szerint a közigazgatás leggyorsabb és leghatékonyabb válasza a normaszegés elkövetőivel szemben”.

Helyszíni bírság akkor szabható ki, ha a szabálysértő elismeri a szabálysértést, és aláírásával igazolja, hogy tudomásul vette a bírság összegét. Ha megtette, 30 napon belül be kell fizetnie a bírságot, és nem kérhet méltányosságot, sem részletfizetési lehetőséget.

A rendőrség 2007-ben 3,116 milliárd, 2008-ban 4,022, míg 2009-ben 3,7 milliárd forint helyszíni bírságot szabott ki döntően kisebb súlyú közlekedési szabályszegésekért. A hatályos törvény értelmében háromezertől húszezer forintig bírságolhatnának, az átlagos bírság összege azonban nem haladja meg a nyolcezer forintot. A kiszabott szabálysértési bírságoknak csupán kevesebb mint a felét fizetik be a megbírságoltak, a többit végrehajtókkal kell beszedetni.

A fideszes képviselők törvényjavaslatának elfogadása esetén sem kell azonban az autósoknak attól tartaniuk, hogy százezer forintra bírságolja őket a helyszínen a rendőr – például tilosban parkolásért. Azt ugyanis a szabálysértési törvény írja elő, hogy mely szabálysértésért maximálisan mekkora bírság szabható ki, s azt is, hogy egyáltalán melyek azok a szabálysértések, amelyek helyszíni bírsággal is büntethetők. Abból tehát, hogy a törvény esetleg majd százezer forintra emeli a helyszíni bírság összegének felső határát, még nem következik, hogy egy adott szabálysértés elkövetőjével szemben eljárni jogosult hatóság ki is szabhatja a százezer forintos bírságot. Ha a törvény azt írja elő, hogy a tilosban parkolásért legfeljebb harmincezer forintos bírság szabható ki, akkor a helyszíni bírság összege sem haladhatja meg a 30 ezer forintot.

Szerettük volna megtudni, tervezi-e a Belügyminisztérium rendeletben szabályozni, hogy az egyes, helyszíni bírsággal is sújtható kihágásokért mekkora helyszíni bíróságot szabhat ki a rendőr, vagy legalább azt, hogy milyen határok között állapíthatja meg a bírság összegét. A tárca meglepő, ám sokatmondó válasza kérdésünkre azt volt, hogy „őket hivatalosan eddig senki nem tájékoztatta arról, hogy módosítani kívánná a szabálysértésekről szóló törvényt”.

Márpedig a Belügyminisztérium megkerülhetetlennek tűnik. Vannak ugyanis olyan, helyszíni bírsággal is büntethető szabálysértések, amelyek az objektív felelősségi körbe tartoznak (ilyen a gyorshajtás, a tilosban parkolás), s pontosan lehet tudni, hogy mekkora bírság jár értük. Ha nem akar a kormány újfent konfliktusba keveredni az Alkotmánybírósággal, vagy újra módosítani az alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, nem engedheti meg, hogy két különböző eljárásban jelentősen eltérő összegű bírságot kapjanak a szabálysértők.

A törvényjavaslatot előterjesztő három fi deszes képviselő, akik egyben Pápa, Debrecen és Budapest vezetői is, talán azért is szorgalmazzák a törvénymódosítást, hogy az önkormányzatok által rendeletben maximum 50 ezer forintig kiszabható különféle bírságokat minél nagyobb mértékben szedhessék be helyszíni bírságként, s hogy közlekedés-felügyeleteik minél nagyobbat „kaszálhassanak” a tilosban parkolók megbüntetésével – így növelve a helyi bevételeket.

Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják, ha túl kicsi a különbség a helyszíni bírság és a szabálysértési eljárásban kiszabott büntetés között, kevesebben fi zetnek azonnal. Így viszont a szigor akár visszájára is fordulhat, tovább csökkenhet a helyszíni bírságok száma, s nőhet a szabálysértési eljárásoké, ahol már kérhető méltányosság, részletfizetés, s amelynek a határozata bíróság előtt megtámadható.

Közúti igazoltatás, ma még húszezer forint a helyszíni bírság felső határa