Ruttner György rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezések között egyértelműen előírja, hogy „a bíróság döntése előtt a feleket meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy írásban nyilatkozzanak”. Azt is, hogy a felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetén, valamint akkor mellőzhető, ha az érintett fél a meghallgatására kitűzött határidőt vagy határnapot elmulasztja. Sem a törvényből, sem az eddigi bírói gyakorlatból nem olvasható ki azonban, hogy mikor beszélhetünk „sürgős szükségről” – mondta az ügyvéd.

Ruttner György – mint állásfoglalás-kérelmében leírta – arra számít, hogy a Kolontárt és Devecsert ért „természeti katasztrófa” következtében tömegesen és dömpingszerűen próbálják majd meg érvényesíteni kárigényüket.

Ezért lenne szükség arra, hogy a Fővárosi Bíróság időben tisztázza: melyek azok a tények vagy körülmények, amelyek a „rendkívüli sürgős szükség” tényét megalapozzák? Kell-e a felperesnek bizonyítani a rendkívüli sürgős szükséget, vagy elég, ha azt valószínűsíti a bíróság? Nem utolsósorban pedig a Fővárosi Bíróságnak abban is állást kellene foglalnia Ruttner szerint, dönthet-e egyáltalán a bíróság az ideiglenes intézkedésről a felek személyes vagy írásbeli „meghallgatása” nélkül.

A Mal ügyvédje lapunknak úgy fogalmazott: az első perben a bíróság ideiglenes intézkedés keretében tízmillió forint megfizetésére kötelezte a Mal Zrt.-t. A jelenlegi bírói gyakorlat és jogértelmezés a gyakorlatban azt jelentené, hogy az alperest a végrehajtó értesítené arról, hogy valaki kárigényt jelentett be vele szemben a bíróságon. A konkrét esetben például október 18-án indított pert egy károsult a cég ellen, s a bíróság október 20-án hozta meg a cég fizetési kötelezettségét kimondó határozatát.