Egyelőre nem döntött a Fidesz–KDNP-frakciószövetség tegnapi ülésén arról, változik-e a közszféra végkielégítéseit sújtó 98 százalékos különadó érintettjeinek köre. A frakcióülést követően Harrach Péter, a frakció vezetője lapunknak megerősítette, a kereszténydemokraták szerint különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó, jó erkölcsbe ütköző végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. A KDNP-frakció szerint két lehetőség áll fenn: vagy a mostani 2 milliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól. Mentességet kaphatnának például a tanárok, egészségügyi dolgozók. Arra, hogy mekkora lenne a megemelt összeghatár, azt mondta: ez a frakciószövetség megegyezésétől függ.

A tegnapi frakcióülésen azért nem született döntés, mert a frakcióvezetés szerint több álláspontot is mérlegelni kell. Munkatársunknak a zárt ülésről fideszesek azt mondták: voltak olyan vélemények, melyek kritikusan viszonyultak az alkotmánymódosítás és a 98 százalékos különadó kommunikációjához, bejelentéséhez. A KDNP-sek a zárt ülésen a 3,4-3,5 milliós határ mellett szóltak, de a kiszivárgott hírek szerint volt olyan fideszes képviselő, aki 5 milliósra emelné a 2 milliós határt.

Orbán Viktor a kínai utazása miatt nem volt ott tegnap délelőtt a frakcióülésen, de munkatársunknak azt mondták: a miniszterelnöknek az a véleménye, hogy valamilyen „foglalkoztatási védettséget” kell biztosítani az idősebb, 20–30 éves munkaviszonnyal rendelkező közalkalmazotti-köztisztviselői csoportnak. – Lehet, hogy ez lesz a megoldás, és nem a 2 milliós határ megemelése – latolgatott tegnap a Fidesz-frakció egyik ismert politikusa. Mindenesetre ma ülésezik a Fidesz elnöksége, és megvitatja a kérdést.

Ma Harrach Péter Fidesz-frakcióvezető társával, szakszervezetekkel találkozik, s ez a megbeszélés az esetleges döntést is befolyásolhatja. Lázár János múlt csütörtökön jelezte, kész a tárgyalásra annak érdekében, hogy a hoszszú szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakat ne érintse a különadó. A kereszténydemokrata frakcióvezető tegnap azt mondta: szeretné, ha közös Fidesz–KDNP módosító indítványt nyújtanának be a 98 százalékos különadóról szóló javaslathoz. „A nemzeti érdek és az egysége mindennél fontosabb. Ha leszavazzák a javaslatunkat a frakciószövetségen belül, akkor ezt tudomásul vesszük” – jelezte Harrach Péter.

A 2 milliós határ megemeléséről azért a dilemma, mert ha 2011 során valóban 25–30 ezer köztisztviselőt bocsátanak el –ahogyan azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette – korántsem mindegy a büdzsé szempontjából, hogy a 2 millió fölötti részre vetik ki a 98 százalékos adót, vagy csak 3,5 millió fölött, ezek pedig „súlyos tízmilliárdot jelenthetnek” – mondta az egyik fideszes politikus.

Ezek ideiglenes megoldások, „nem a legszebbek”. De a hatékonyság a cél – vezette fel tegnap este a parlamentben Lázár János az általa jegyzett javaslatok általános vitáját. Azokat azzal indokolta, hogy az egyik legfőbb ígéretük – amire hárommillió Fidesz-szavazó voksolt – az volt, hogy visszaszedik a tisztességtelen, horribilis 100 milliós végkielégítéseket. Hazugság – reagált Lamperth Mónika (MSZP). Szerinte a „fülkeforradalomra” való hivatkozással nem lehet elkobozni törvényes végkielégítéseket, például a padagógusoktól. A Fidesz átlépte a Rubicont – fogalmazott Gyüre Csaba (Jobbik). Szerinte a jogállamiság pajzsán hatalmas rést üt a Fidesz, amikor a kontrollt elveszi az Alkotmánybíróságtól. Schiffer András (LMP) önhibájukon kívül elbocsátott köztisztviselők neki küldött levelét olvasta fel, akik több százezer forinttól esnek el a különadó miatt.

Schmitt Pál köztársasági elnök kedden aláírta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról, valamint a magán-nyugdíjpénztári befi zetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényt – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

Feljelentés 2006 ősze miatt

Feljelentést tett Kovács Tamás legfőbb ügyésznél Gulyás Gergely képviselő a 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatban.

A 2002 és 2010 között elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: három, még el nem évült ügycsoportról van szó, amelyek esetében olyan új tény merült fel, mely alapot adhat nyomozás elrendelésére vagy konkrét gyanúsításra.

Noha ismeretlen tettes ellen tette a feljelentést, Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt mondta: Bene László volt országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, valamint egykori helyettese, Lapid Lajos felelőssége vetődik fel. Arra, hogy vezető politikusok neve is felvetődhet-e, az albizottság elnöke úgy válaszolt: mindenekelőtt a rendőri vezetők felelőssége vizsgálható. Nem maradt írásos feljegyzés olyan beszélgetésekről, melyet például Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szabadfi Árpád rendőrfőkapitányhelyettes folytattak, noha az MTV-székház ostromának estéjén háromszor is beszéltek egymással. (Cs. I.)

„Én szeretem az Alkotmánybíróságot” feliratú pólót adott Schiffer András Lázár Jánosnak